A lakhatási válság kezelésének egyik lépéseként airbnb-moratóriumot vezet be a kormány Budapesten, adóemelés is jön. Egyre több részlet ismert már a lakhatási válság kezelésével és a legkisebb vállalatok segítésével kapcsolatban is.
A Portfolio konferenciáján ismertette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szerdai Kormányinfón bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Az eseményen indításként elmondta, nem lesz jó a harmadik negyedéves GDP-adat, de a jövő évi nyitó már igen, akár 3 százalék feletti is, és 2026-ra reális a 4 százalék feletti növekedés.
A gazdaságvédelmi akcióterv pilléreit megerősítve elmondta, a megfizethető lakhatás, a jövedelmek vásárlóerejének növekedése és a vállalkozókat segítő Demján Sándor program áll a kormányzás homlokterében.
Lakhatás – „ez válság”
Bejelentette, 5 év alatt 150 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon. Emellett megfizethető négyzetméterárakra van szükség, amely Budapest esetén egymilliós négyzetméterárat jelent, a lakáshitel-kamatoknak pedig vissza kell térnie az 5 százalék alá. Nemcsak Budapesten, hanem debrecenben is 12 év szükséges ahhoz, hogy egy 75 négyzetméteres lakást meg tudjanak venni – mondta.
Bevallotta, a budapesti lakásárak elszabadulásának mértékére nincs nemzetközi példa, ez húzza a bérletárakat, amelyekre egy fiatalnak bevétele bő felét el kell költenie, „a lakbér a legnagyobb rezsi”.
Az OECD szerint – idézte – ha a lakbér aránya a havi jövedelemhez mérve 30 százalék felett van, az lakhatási válság, 40 százalék feletti a kritikus a szint.
Jelezte Budapesten 800 ezer háztartás él, ebből 140 ezer hosszútávú bérletben van, 18 százaléka a lakosságnak a bérleti piacon van, ez a 18 százalékos szám nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas.
Közölte, az airbnb-válságot az önkormányzatoknak kellett volna megoldani, de nem tettek semmit, ezért a kormány fog beavatkozni: a kormány két évig nem ad ki engedélyt új airbnb-re Budapesten. Emelett jelentős adóemelést is tervez erre vonatkozóan a kormány.
Szabályozásra készülnek a bérleti szerződések terén, illetve kolégiumiférőhely-biztosítás is szerepel az elképzelések közt, ezt „az egyetemek helyett” végzi a kormány majd.
Folytatódni fog a lakásfelújítási program, ezúttal azonban a szegényebb települések lesznek a körben.
A nyugdíjpénztárak feltörése és a SZÉP-kártya juttatásainak 50 százalékos felhasználása esetében egyaránt ugyanazon felújítási munkálatokat lehetne finanszírozni, mint az otthonfelújítási program esetében.
Megélhetési ügyek
Közölte, 2028-ra kell eljutni az 1000 eurós szintre a minimálbért tekintve és egymilliós bruttó átlagkeresetre. Előbbihez „nem kell nagy erőfeszítéseket tenni”, utóbbihoz viszont igen, ráadásul Nagy Márton nem tartja lehetségesnek, hogy olyan nagy reálbér-növekedés legyen a jövőben, mint most (10 százalék).
Az „egymilliós” kérdéshez szerinte jelentős gazdasági és termelékenység-növekedésre van szükség Magyarországon.
Szólt a munkáshitelről is, ezek részletei „már a kidolgozás végén” vannak, 4 millió forint hitelösszeg áll majd rendelkezésre 0 százalékos kamattal. „Az a kérdés, hogy 17-22 éves korosztály megfelelő-e, tehát ezt kell-e szűkíteni vagy bővíteni.”
Demján Sándor program
Nagy Márton szerint a legkisebb cégek ma nem hitelképesek, nincs tőkéjük, ezzel kell elsősorban foglalkozni, meg kell duplázni a legkisebbek „méretét”, és duplájára kell emelni a hazai kkv-k észarányát a teljes exporton belül, de fontos cél még a digitalizáció és a hitelezés duplázása is.
Bejelentette, a kormány indít egy kkv-finanszírózási programot, 30 százalékos tőkelemést hajt végre az MKIK és a Kavosz bevonásával a vállalatoknál, amit eszközberuházásokra lehet elkölteni.
Növelni fogják a cégek netes elérhetőségét is.
Az exportösztönzés felelőse az Eximbank lesz, „a Széchenyi Kártya Program 3,5 százalékos beruházási hitelkamattal pörög majd”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
