Az Európai kereskedelem napja alkalmából tartott rendezvényen mondott beszédet a nemzetgazdasági miniszter.
Magyarország a kereskedelempolitikai semlegesség híveként ellenzi a világ gazdasági blokkosodását, hiszen a fejlődés útját épp a megosztottság enyhítése jelentené – mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, az Európai kereskedelem napja alkalmából tartott rendezvényen.
Elhibázott intézkedésnek nevezte a kínai elektromos autók behozatalát sújtó uniós védővámot is, ehelyett a keleti és a nyugati tőke együttműködését sürgette a rendezvényen.
Belföldön arra kell törekedni, hogy a kiskereskedelemben a magyar tulajdonú üzletláncok részesedése, a kínálatban pedig a magyar áru aránya emelkedjen,
elérve azt a szintet, ami a nyugati államokban megszokott a helyi termékeknél – tette hozzá. A miniszter visszautasította, hogy egyes piaci szereplők bírálják a kormány intézkedéseit, hiszen az árstop vagy a kötelező akciózás bevezetése kellett az infláció letöréséhez.
Nagy Márton kiemelte: az infláció elszabadulásától nem kell tartani, mert a kormány a gazdaság fejlődése mellett a pénzromlást befolyásoló körülményeket is figyelemmel kíséri.
A kereskedőknek a fogyasztói hangulat helyett inkább a fogyasztói szokások változása okozhat gondot, a fiatalok ugyanis már az online világban nőttek föl. Az internetes értékesítésre szintén lehetőségként érdemes tekinteni, hiszen még több terméket és még nagyobb versenyt hoz a piacra – mondta a tárcavezető. Egyúttal bejelentette, hogy
januárban megkezdi működését a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH),
amely a hagyományos fogyasztóvédelmi feladatokon túl szerepet vállal majd a kereskedelempolitika szakmai támogatásában, és lesznek olyan tevékenységei is, például az élelmiszer-biztonsági felügyelet és laborvizsgálatok, amelyeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) vesz át.
A rendezvény szervezőinek képviseletében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke közölte, hogy Magyarországon a kereskedelem az európai átlagnál nagyobb mértékben, majdnem 12 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, és a foglalkoztatásból is körülbelül ilyen arányban részesedik. Krisán László szerint az elmúlt évek nem voltak könnyűek a kereskedelemben, a boltok összetétele is átalakult, de a hagyományos értékesítés nem fog eltűnni, a fogyasztói óvatosság enyhülése pedig kedvező folyamatokat vetít előre.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára nemzetgazdasági jelentőségű tevékenységnek nevezte a kereskedelmet, hiszen annak több mint félmillió dolgozója komoly mértékben járul hozzá a magyar gazdasági növekedéshez. Véleménye szerint az ágazat számára a fogyasztói szokások változása mellett a technológiai fejlődés lehet a legnagyobb kihívás a következő időszakban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
