A botrány akkor robbant ki, amikor a New York Times megírta, hogy a bizottság elnöke SMS-üzenetekben tárgyalt meg több milliárd dolláros vakcinabeszerzéseket a Pfizer vezetőjével, a nyilvánosság teljes kizárása mellett. Leyen, durván megsértve a jogállamiságot, azóta is bujkál a kérdések elől.
A korrupció gyanújában vergődó bizottsági elnök – FREDERICK FLORIN / AFP
Az Európai Bíróság november 15-én tárgyalja az Európai Bizottság elnökének, Ursula Von der Leyen Pfizergate néven elhíresült ügyét – számolt be róla a Financial Times névtelen forrásokra hivatkozva.
A bíróságnak azt kell majd eldöntenie, hogy jogellenesen tartották-e vissza az Ursula von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltásokat. A botrány akkor robbant ki, amikor a New York Times megírta, hogy a bizottság elnöke SMS-üzenetekben tárgyalt meg több milliárd dolláros vakcinabeszerzéseket a Pfizer vezetőjével, a nyilvánosság teljes kizárása mellett.
A New York Times 2023 januárjában perelte be az Európai Bizottságot, miután a bizottság azt közölte, hogy „nem rendelkezik” az újság által az információszabadság iránti kérelem alapján ki kért szöveges üzenetekkel.
Az újság azért kéri a szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát, mert azok fényt deríthetnek a több milliárd euró értékű járványügyi szerződések megkötéseinek részleteire.
Von der Leyen azt állítja, hogy a Bourlával folytatott üzenetváltás nagy részét törölte.
A bíróság várhatóan dönt a bizonyítékok elfogadhatóságáról, majd felkéri a bizottság jogi képviselőit, hogy adjanak magyarázatot arra, hogy léteztek-e valaha is az üzenetek, és ha igen, miért nem rögzítették azokat. Várhatóan arra is magyarázatot vár majd a bíróság, hogy megsemmisítették-e az üzeneteket és ha igen, milyen okból.
Egy másik ügyben július közepén az EU bírósága már kimondta, hogy
a Bizottság jogalap nélkül titkolta el a Pfizerrel és az AstraZenecával kötött, több milliárd eurós Covid vakcinaügyletek részleteit.
Az Európai Parlament képviselőinek egy csoportja 2021-ben hozzáférést kért a vonatkozó dokumentumokhoz, a Bizottság viszont csak egy erősen cenzúrázott változat kiadásába egyezett bele, és nem volt hajlandó felfedni a tárgyalócsoport tagjainak kilétét. A törvényhozók ezt követően bírósághoz fordultak az ügyben.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
