Mintegy ötven év után szombaton este újra nagy vásznon láthatta a közönség a 110 éves magyar animáció egyik ikonikus alkotását, a magyar-amerikai koprodukcióban 1975-ben készült Hugó, a víziló című rajzfilmet – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Az idén 110 éves magyar animáció hírnevét számos hazai mester öregbítette az évtizedek során. A hatvanas évektől kezdve egyre gyakrabban keresték fel külföldi megrendelők is a budapesti Pannónia Filmstúdiót.
A Pannóniában készült második egész estés film (az első Jankovics Marcell János vitéz című klasszikusa) is külföldi megrendelésre készült: az amerikai Fabergé nevű kozmetikai vállalat Brut Productions néven alapított céget, amely mozi- és televíziófilmek gyártását tűzte ki célul.
A cég első nagyjátékfilmjeként készült el a Hugó, a víziló című animációs film, amelynek producere a magyar származású, későbbi többszörös Emmy-díjas Robert Halmi volt. A producer William Feigenbaum rendezőt azzal a feladattal bízta meg, hogy találja meg Európában a legprofesszionálisabb animációs műhelyt. Feigenbaum első útja a Pannónia Filmstúdióba vezetett, ahol azonnal meggyőzte őt az ott dolgozó szakemberek hozzáértése.
A film rajzi kivitelezése Graham Percy grafikái alapján kezdődött meg a budapesti stúdióban, az amerikai rendező munkáját Gémes György segítette technikai rendezőként, aki később a Vili, a veréb című filmmel vált ismertté.
A rajzfilm gyártása több mint két évig tartott: ez idő alatt 150 rajzoló 150 ezer rajzot készített a filmhez, amelynek stílusára erős hatást gyakorolt a Beatles dalai alapján készült, 1968-as Sárga tengeralattjáró című film „hippi-szecessziós” látványvilága.
Az eredmény színpompás, szürreális hangulatú, zenés animációs mozifilm lett, amely bár nemzetközi szinten nem vált átütő kasszasikerré, a filmrajongók körében máig keresett gyöngyszem. A rajzfilmfanatikusok leginkább a film látványvilágát emelik ki, amely egyes vélemények szerint a hagyományos Disney-féle stílus és Hieronymus Bosch bizarr festményeinek keveréke. A film rajzi stílusának megtervezésekor sokat merítettek az afrikai és keleti népek művészetének formavilágából is.
A Hugó, a víziló megtörtént eseményeken alapul: a Zanzibár kikötőjét elözönlő cápák ellen vízilovakat vetnek be, amelyek, bár sikeresen elűzik a veszélyes állatokat, hamarosan maguk is kártevőkké válnak a lakosság szemében; az emberek elhatározzák, hogy kipusztítják őket. Hugó, a kis víziló életben marad, és befogadják őt a helyi gyerekek.
Az alkotás magyar verziójában Kovács Kati, Kútvölgyi Erzsébet és Máté Péter hangján csendülnek fel a dalok. A rajzfilm kópiájának digitális másolata a washingtoni Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress) gyűjteményéből érkezett haza, restaurálásán a Nemzeti Filmintézet Filmlabor szakemberei dolgoztak
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
