Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, mely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került. Ötletgazdája, szerkesztője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Gy. Dávid Gyula építész, a kötet egyik szerzője osztott meg izgalmas részleteket a könyv születése és tartalma kapcsán.
Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője a kedd délutáni esemény bevezetéseként elmondta, hogy a kettős évforduló ellenére sem volt könnyű támogatókat, segítséget találni a kötet megjelenéséhez, nem volt könnyű az elindulás, a megfelelő irány meglelése sem. Épp ezért hálás idősebb Dávid Gyula irodalomtörténésznek, aki segített meghatározni a kötet kereteit, ifjabb Dávid Gyulának – aki szakdolgozata megírásakor kezdett a Bánffy-családdal foglalkozni, ugyanis a bonchidai kastély reneszánszkori történetét tanulmányozta – pedig azért, mert izgalmas, szakszerű építészettörténeti adalékokkal járult hozzá az emlékkönyv megszületéséhez.
A kötetben két, az erdélyi közéletet, kulturális életet meghatározó személyiséget igyekeztek összehozni, és épp ebben volt egy kulcspont a bonchidai Bánffy-kastély, ahol a két személyiség többször találkozott, beszélgetett. Egyik visszatérő témájuk a koronázás volt, ami a kötetben is központi motívum. Szebeni Zsuzsa – Bánffy Miklós életművének kutatója – hozzátette, a kéziratok tanulmányozása közben jött rá, hogy bár Kós Károly Bánffy Miklóst mindig gróf úrnak szólította, tulajdonképpen nagyon közeli barátok voltak, kapcsolatuk a bizalomra épült. Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre
A koronozás, aminek forgatókönyvét mindössze harminc nap alatt kellett kidolgozzák, a kötet egyik fontos témája, több tanulmány is kitér rá. A két személyiség útja az Erdélyi Helikon, illetve a színházi munkásságuk által is összekapcsolódott, a kötetben ezek is fontos szerepet kaptak. Dávid Gyula elmesélte, kutatásainak egyik nagy felfedezése az volt, hogy a polihisztornak számító Bánffy Miklósnak milyen komoly építészi tevékenysége volt. A kutató a bonchidai Bánffy-kastély átalakításai kapcsán fejtette ki, hogy bár rendre kerülnek elő dokumentumok a téma kapcsán, például Váradi Aranka – a gróf feleségének – naplói, levelei, a mai napig sem biztos, hogy Kósnak volt-e szerepe az átalakításban, vagy hogy Bánffy Miklós milyen részt vállalt ebben. Szebeni Zsuzsa ennek kapcsán megjegyezte, bár Bánffy Miklós FOTÓ: WIKIPEDIA Váradi Aranka dokumentumi nem szolgálnak túl sok építészettörténeti adalékkal, megannyi fontos információt, sokáig ismeretlen részletet tartalmaznak: például hogy Bánffy Miklós milyen színű dolmányt viselt a koronázási ünnepségen. A bonchidai kastély kapcsán nagyon sok megválaszolatlan kérdés volt, maradt még. A szamárhátíves ólomüveges ablakokat csak egy vásárlási cédula, árjegyzék kapcsán lehet Róth Miksa híres mozaik- és üvegművészhez kötni, az ablakot egykor díszítő címerek beazonosítása is sok időt vett igénybe a fennmaradt fényképek alapján. A bonchidai Bánffy-kastély egy fontos helyszín a két közéleti személy kapcsolatában.
Szebeni Zsuzsa kitért a két címszereplő színházi tevékenységére is. Kós Károly díszlet, illetve jelmeztervező tevékenységére, arra, hogy a térségben úttörő módon történt meg a népviselet, konkrétan a kalotaszegi népviselet beépítése egy színpadi produkcióba, mely egyfajta hitelességet is adott a budapesti Vígszínházban bemutatott darabnak. Hozzátette, hogy Bánffy tulajdonképpen becsalta ebbe a munkába Kóst, akinek munkája sikert aratott, ám a darab végül egy különös, erdélyi szemszögből nehezen érthető hitvita kirobbantója lett. A kötetben megtalálhatóak még Benkő Samu beszélgetéseinek részletei Kós Károllyal, illetve egy tanulmány és egy interjú is kitér Kós sepsiszentgyörgyi munkásságára, a Székely Nemzeti Múzeum épületének, díszítőelemeinek megtervezésére, amihez szintén köze volt Bánffy Miklósnak.
Forrás: Tóth Gödri Iringó / Krónika Online
The post Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
