Tíz nappal ezelőtt érkezett a hír, hogy az ukránok olyan súlyos következményekkel járó akciót terveztek megvalósítani Oroszország területén, hogy az amerikaiknak kellett beavatkozniuk és behúzni a féket Kijevben. Washingtont az oroszok értesítették az ukránok szándékáról, és eddig nem lehetett tudni, hogy milyen művelet akasztotta ki az oroszokat és az amerikaiakat.
A DailyMail brit konzervatív lap orosz forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy egy Vlagyimir Putyin ellen tervezett merénylet megakadályozása érdekében avatkozott közbe az amerikai védelmi miniszter, miután orosz kollégája figyelmeztette.
Az orosz hírszerzés azt állítja, hogy az ukránok a szentpétervári haditengerészet-napi felvonuláson, július 28-án akarták megölni Putyint.
Az orosz Rosszija 1 állami televízió leszögezte, hogy egy ilyen merénylet „beláthatatlan konfliktusba” sodorta volna Oroszországot az Egyesült Államokkal, ami harmadik világháborút jelentene.
Az orosz hírszerzés által megszerzett információk szerint a felvonuláson nem csak Putyinnal, hanem Andrej Belousov védelmi miniszterrel is le akartak számolni.
Az orosz televízió beszámolója szerint Belousov maga hívta fel Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert, hogy számon kérje az ukránok terveit rajta. Austin szabadkozott, hogy az USA nem tudott Kijev terveiről.
Ezt követően került sor arra, hogy Austin felvette a kapcsolatot Kijevvel, és megálljt parancsolt a műveletnek.
A körülmények és az elejtett információk, valamint azok forrása (az amerikai közbeavatkozásról nem az oroszok, hanem a The New York Times cikkezett először) arra utalnak, hogy tényleg rezgett a léc, nem Putyin, de az egész északi félteke alatt.
Egy ilyen merénylet ugyanis igen nagy valószínűséggel sodorta volna háborúba a Nyugatot Oroszországgal. Mivel hagyományos haderejét tekintve a Nyugat még mindig erősebb az oroszoknál, az atomfegyverek bevetésére előbb-utóbb sor kerülne.
A drámai, de ma már nem túl nehéz kérdés az, hogy az ukránok miért vállalták volna be a merényletet a lehetséges következmények tekintetében. A válasz rendkívül prózai.
Ukrajna elismeri, egyedül (értsd: a Nyugat közvetlen háborúba vonása nélkül) nem tud győzni, de azt is állítja, hogy győzni fog. Ebből egyenesen következik, hogy stratégiai célja a Nyugatot beterelni a háborúba, amihez egy Putyin elleni merénylet tökéletes lett volna.
Az sem mellékes, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódása miatt az Ukrajnára irányuló figyelem ismét visszaesett, és Kijev ezért felesleges, katonai szempontból lényegtelen, de a sajtóban jól mutató műveletekre szánja el magát, mint a Kurszk elleni, nagyjából száz fős csapattal és néhány tucat gyalogsági páncélossal indított támadás volt az orosz-ukrán határ orosz oldalán. Egy Putyin elleni merényletkísérlet, pláne sikeres merénylet ismét a főcímlapokra tette volna Zelenszkijt.
Aligha valószínű, hogy az amerikaiak tudtak az ukránok Putyint érintő terveiről. A közhiedelemmel ellentétben az amerikaiak nem uralják teljesen Ukrajnát, mert az ukrán vezetés sem képes uralni teljesen saját erőközpontjait. Ugyanakkor az oroszok abból indulnak ki, hogy az USA teljesen ellenőrzése alatt tartja Kijev döntéseit, így egy Putyin elleni merényletet úgy értelmezett róla, hogy az Washington jóváhagyásával valósult meg.
Olyan akciót terveztek az ukránok, hogy az amerikaiaknak kellett közbelépnie
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
