Teljesen megfeneklett a bakui klímacsúcs: a kis szigetországok és a legkevésbé fejlett államok csoportjai otthagyták a központi tárgyalási fordulót. „Úgy érezzük, nem hallgattak meg minket” – jelentette ki sokak nevében Susana Muhamad kolumbiai környezetvédelmi miniszter.
A klímacsúcson a legfőbb vitatéma a 2035-ig, elsősorban az iparosodott országok által klímavédelemre és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra a fejlődő országoknak felajánlott teljes összegre vonatkozik. A jelenlegi összeg 250 vagy 300 milliárd dollár, a szegényebb országok azonban 1,3 billió dollárt tartanának szükségesnek.
Közgazdászok becslése szerint a fejlődő országoknak az évtized végéig évente legalább egy billió dollárhoz kell hozzáférniük, hogy megbirkózzanak a klímaváltozás következményeivel és átálljanak a megújuló energiákra.
A nyugati iparosodott országok ragaszkodnak ahhoz, hogy a fejlett gazdaságok, például Kína vagy a gazdag olajexportőrök, mint Szaúd-Arábia vagy Azerbajdzsán, növeljék hozzájárulásukat – ezek az országok jelenleg „fejlődőknek” számítanak, és kapják, nem pedig adják a pénzt.
Euronews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
