Különösen a gyorsvasút kiépítése jelent komoly műszaki kihívást, mert minden bizonnyal le kell majd vinni a vonalat a föld alá – vetítette előre Nagy Márton. Katari tőkét is vonzhat a fejlesztés.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (j) és Nicolas Notebaert, a Vinci Concessions vezérigazgatója a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeli célkitűzéseiről és üzleti terveiről tartott sajtótájékoztatón a repülőtér 2A terminálján 2024. július 9-én. MTI/Kovács Tamás
Pénzügyi és stratégiai befektetőként a magyar állam jelöli ki a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztési irányait – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető szerint a légi kikötő óvatos becsléssel is elérheti az évi 20 milliós utasforgalmat az évtized végére, ha megvalósulnak a fejlesztések. Az üzemeltetési jogköröket gyakorló Vinci ideális társbefektető, hiszen több mint 70 repülőteret üzemeltet több mint egy tucat országban, míg a korábbi 4-5 repülőteret működtetett, résztulajdonosként pedig maga is a legjobb eredményben érdekelt – hangsúlyozta.
Nagy Márton hozzátette, hogy a repülőtér bővítéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésének finanszírozási lehetőségeit még vizsgálják, de a tervezéseket mielőbb el kell kezdeni, hogy 2032-ben megnyílhasson a 3-as terminál. A tervezési-kivitelezési ütemtervek ősszel elkészülhetnek, különösen a gyorsvasút kiépítése jelent komoly műszaki kihívást, mert minden bizonnyal le kell majd vinni a vonalat a föld alá. Az már most biztos, hogy a repülőteret kiszolgáló, forgalombővítéshez szükséges közúti-vasúti fejlesztések költsége meghaladhatja az 1 milliárd eurót. A kiadásokra a 2025-ös költségvetésből is lehet keret, de az állami támogatás mellett piaci szereplők, például koncessziós üzemeltetés is elképzelhető – közölte.
Nagy Márton elmondta, hogy harmadik félként a katari állami befektetési alap is tulajdont szerezhet a budapesti repülőtérben. Erről a mostani tulajdonosok együtt döntenek majd, a harmadik fél részesedése 10 százalék alatti lehet – közölte.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a repülőtér 3,1 milliárd eurós vételára reális, a piaci várakozásoknak megfelel, a résztvevő felek a tulajdonrészükkel arányos kifizetést vállaltak, így lett a magyar államra jutó rész 2,48 milliárd euró. Ennek fedezetét egyenlő arányban a költségvetésből, EXIM-hitelből és nem stratégiai jelentőségű állami vagyonelemek értékesítéséből fedezték. A hitelezői konzorcium az előző tulajdonos 1,44 milliárd eurós kölcsönét meghosszabbította. A Budapest Airport Zrt. társbefektetője, a Vinci képviseletében Nicolas Notebaer elnök-vezérigazgató gyors és hatékony tranzakcióként szólt az adásvételről. A társaság az infrastruktúra-koncessziós cégek között a legnagyobbak közé tartozik évi 5 milliárd eurós forgalommal, beruházásainak összege évi 1 milliárd euró, repülőtereket 20 éve üzemeltet világszerte, ezzel a tevékenységével évente csaknem 300 millió utast szolgál ki. A budapesti repülőtér a tervek szerint komoly fejlődés előtt áll, a Vinci a légitársaságokkal kiépített kiváló kapcsolatait felhasználva új, hosszú távra szóló járatokat hozhat a magyar fővárosba – mondta.
Hozzátette, hogy az állammal közösen vállalt beruházások segíthetnek kihasználni az ország adottságaiban rejlő lehetőségeket, a felek ezek tervezésében is hosszú távon gondolkodnak. Nicolas Notebaer üdvözölte, hogy Magyarország nyitott befektetői környezetet biztosít, és hangsúlyozta: biztos abban, hogy az elosztóközpont-szerepet a repülőtéri fejlesztések is erősíteni fogják. A beruházások során a lehető legkomolyabb mértékben figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, a zéró kibocsátás 2030-ra elérhető a budapesti légikikötőben – tette hozzé. Újságírói kérdésre válaszolva Nagy Márton közölte, hogy a légitársaságokat terhelő különadó januártól megszűnik Magyarországon.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »