Politikai zártosztály? Az USA és a németek is engedélyezték Kijevnek, hogy orosz területeket támadjon nyugati fegyverekkel

Politikai zártosztály? Az USA és a németek is engedélyezték Kijevnek, hogy orosz területeket támadjon nyugati fegyverekkel

Pénteken találkoztak Prágában a NATO-országok külügyminiszterei, és a beszámolók egyértelműen a háború kiszélesedése felé mutatnak. Az elmúlt napok eseményeitől nem fogunk jól aludni. A Poltico behúzta a csőbe az amerikai elnököt, Stoltenberg már egy új zsíros állás reményében szintén világháborús hangulatban nyilatkozik, a franciák pedig európai koalíciós erőket küldenének Ukrajnában.

Kezdjük rögtön azzal, hogy az ülést a Politico amerikai lap azzal alapozta meg, hogy belső forrásokra hivatkozva megírta, Joe Biden amerikai elnöke „titokban” engedélyezte Ukrajnának amerikai fegyverek bevetését oroszországi területek ellen.

Fontos tudni, hogy Biden és a Pentagon korábban elutasította ezt a lehetőséget, az európai országok egy jelentős része, köztük Németország pedig ölebként követi az amerikai álláspontot. A Politico bejelentése után azonban nem érkezett cáfolat, majd Antony Blinken amerikai külügyminiszter (aki már egy héttel ezelőtt is megengedően nyilatkozott a háborús eszkalációt elősegítő „engedély” ügyében) megerősítette, hogy a hír igaz.

Néhány órával később pedig Németország is beadta a derekát, a Politico „szivárogtatása” tehát elérte célját. Ugyanakkor a lap szerint Biden nem engedélyezte mélységi csapások végrehajtását orosz területekn, csak a Harkiv környéki orosz régiók támadását. Hogy ez mennyire jelent enyhítő körülményt, csak az oroszok dönthetik el.

Körkép-vélemény:

Tegyük azonban rögtön hozzá, hogy a mainstream háborúpárti sajtó részéről mindennaposak az ilyen nyomásgyakorló eszközök. Megszellőztetnek egy anonim forrástól származó információt egy fontos ülés előtt, hogy a vonakodó politikusok ne tudjanak kifarolni belőle. Ez persze csak akkor működik, ha Washington valamelyik hatalmi központja támogatja az ötletet – nem véletlenül, hogy Blinken végig az fegyverek orosz területen való bevetését támogatta. Mivel Biden épp a túlélésért küzd az amerikai elnökválasztások előtt, a cáfolat esélytelen volt.

Az esélytelen nyugalmával játszik a világháborúval Stoltenberg – a mi kárunkra

Jens Stoltenberg a NATO leköszönő (tehát új állásra pályázó, így valakinek a kegyét kereső) főtitkára is nyilatkozott, aki neves egyszerűséggel megvonta a vállát arra a kérdésre reagálva, hogy nem tart-e az orosz választól.

A prágai NATO-találkozó előtt kijelentette:

Hírdetés

„A NATO-szövetségesek támogatják Ukrajnát, Putyin pedig fenyeget minket, hogy ezt ne folytassuk. Az invázió napján beszédet tartott, amelyben megfenyegetett minden ország, amely támogatást nyújt Ukrajnának, hogy ez veszélyes és következményei lesznek. Mindig ez az üzenet”

hárított a főtitkár, hozzátéve, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát.

Tovább tömik a fegyvergyártók zsebét

Ezzel a háborús hangulattal Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter nem értett egyet. Péntek délutáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a külügyminiszterek találkozóján a nagy többség olyan ötleteket hozott fel és olyan álláspontot hangoztatott, mintha az ukrajnai háború a NATO háborúja lenne. Kiemelte, hogy a helyzet kezd oda fajulni, hogy tényleg csak a júniusi EP-választás akadályozhatja meg a háborúba sodródást.

Majd elmondta, hogy a NATO évente legalább (!) 40 milliárd eurót akar Ukrajnának kizárólag katonai segítség formájában.

Megjegyezzük, hogy Juraj Blanár szlovák külügyminiszter nem ellenkezett a javaslat ellen, annyi feltétele volt, hogy a keretből lehessen költeni nem halálos fegyverek átadására is.

A franciák „európai katonákat” küldenének Ukrajnába heteken belül

És ha mindez nem lenne elég, a Le Monde úgy értesült, hogy, de legfeljebb hónapok kérdése lehet, hogy Franciaország „kiképzőket” küldjön Ukrajnába egy európai koalíció keretében.

A Le Monde úgy tudja, hogy az elmúlt napokban felgyorsultak a tárgyalások abban a kérdésben, hogy európai országok egy csoportja (értsd: NATO-szövetséges országok egy csoportja) egy koalíció keretében az ukrán katonák kiképzése céljából katonákat küldjön Ukrajnába.

A lap szerint első hullámban „néhány tucat” kiképzőt küldenének Ukrajnába, amit rövid időn belül több száz fővel bővítenének.

Az már borítékolható, hogy a litvánok támogatják a francia terveket, a britek pedig nem zárkóznak el.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »