A miniszter felidézte, hogy Magyarország déli határszakaszán létrehozott kerítés eddig 700 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a költségvetésért felelős uniós biztoshoz fordult, aki szerint az Európai Bizottság továbbra sem hajlandó ehhez támogatást adni.
A Demokrácia Védvonal túloldalán – hirado
Magyarország nem fogadja el migránskvóták kényszerítését, kifejezetten káros és ésszerűtlen, hogy az új menekültügyi uniós csomagban foglaltak alapján 20 ezer euró büntetést kell fizetni migránsonként azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók a kötelező kvóta szerint migránsokat befogadni területükre – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kedden Brüsszelben.
Az Európai Unió Tanácsa kedden véglegesen jóváhagyta az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét. Ennek kapcsán a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország más tagországokkal együtt nem fogja végrehajtani a paktum intézkedéseit, mivel meglátása szerint a migrációt másféle módszerekkel kell kezelni.
„Nem a problémát kell Európába importálni és meghívót küldeni a migránsoknak, hanem a megoldásokat kell a kibocsátó országokba elvinni” – hangsúlyozta.
Varga Mihály szerint Brüsszel „hajthatatlan” a migrációs kérdést illetően, ezért változásra van szükség az EU-ban.
„Június 9-én minden magyar polgárnak megvan a lehetősége arra, hogy a migráció kérdésében szavazatával kifejezze az álláspontját. Mindenki gondolja át a szavazófülkében, hogy egy migránsok által elözönlött országban akar-e élni, vagy pedig felemeli ez ellen a szavát” – hívta fel a figyelmet.
A miniszter felidézte, hogy Magyarország déli határszakaszán létrehozott kerítés eddig 700 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a költségvetésért felelős uniós biztoshoz fordult, aki szerint az Európai Bizottság továbbra sem hajlandó ehhez támogatást adni.
Azzal összefüggésben, hogy az Európai Unió Tanácsa kedden véglegesen jóváhagyta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós hosszú távú pénzügyi támogatás rendszeres kifizetéseit, Varga Mihály elmondta: a magyar álláspont az, hogy ugyanazoknak a szigorú felhasználási szabályoknak kell eleget tenni ennek a források felhasználásakor, mintha bármilyen más területen nyújtott európai uniós támogatásról lenne szó.
„Nem lehet kettős mércét alkalmazni, a felhasználás szigorúbb szabályait itt is érvényesíteni kell. Törekedni kell továbbá arra, hogy ebből a pénzből azoknak a régióknak is jusson, akik nem közvetlenül frontvonalban vannak, például Kárpátaljának” – emelte ki. Mint mondta, Kárpátalján egyre nehezebbé válik a belső menekültek ellátásának terhe, ezért ennek a területnek is szüksége van az uniós forrásokra.
Arra is rámutatott, hogy Ukrajna nem minden ajánlást tartott be eddig, ami a pénzek felhasználásához tartozik. Véleménye szerint az emberi jogi, nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlásokat, köztük a Velencei Bizottság ajánlásait nem fogadta el eddig Ukrajna. „Itt pedig nagyon fontos feltételekről beszélünk, mert elvárjuk, hogy Ukrajna uniós támogatások felhasználásával együtt az uniós alapértékeket is fogadja el” – szögezte le.
Varga Mihály a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szólva elmondta: a régió gazdasági felzárkózása kulcskérdés az Európai Unió számára. Mint mondta, ezek az országok hosszú ideje várnak a csatlakozásra, gazdasági erősödésükkel pedig lehetőséget kínálnak arra, hogy az EU is fejlődjön a kontinensek közötti versenyképesség terén. A pénzügyminiszter szerint a nyugat-balkáni államokban a külföldi befektetések folyamatosan nőnek, és a lakossági fogyasztás is egyre erősebb.
„Magyarország mindig is támogatta e régió országainak csatlakozását, és azt sürgetjük, hogy ez minél gyorsabban történjen meg a gazdasági felzárkózásukat követően” – hangsúlyozta.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
