Macron a hétfői párizsi találkozóval kiengedte a szellemet a palackból. Azzal, hogy belengette a nyugati katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét, lényegében kikényszerítette, hogy az országok színt valljanak a kérdésben, és kedd este Európa legnagyobb hatalmai közül többen is elzárkóztak a nyílt katonai részvételtől. Azon az elemzők még sokáig vitatkozni fognak, hogy számítási hiba volt-e Macron részéről ennyire nyílt nyilatkozatot tenni a katonák küldése mellett, vagy szándékos politikai manőver.
Oroszország kedden reggel jelezte, hogy a NATO hadbalépésének tekintené, ha bármelyik nyugati ország katonákat küldene Ukrajnába (reguláris erőkről, nem önkéntesekről és tanácsadókról van szó).
Ezt követően sorra érkeztek a nyilatkozatok Európa legnagyobb országaitól, hogy eszük ágában sincs beavatkozni az ukrajnai háborúba katonai erők küldésével.
Kedd estig Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország (!), Csehország és Spanyolország is jelezte, hogy nem tervezik szárazföldi egységek Ukrajnába telepítését. Pár órával később az Egyesült Államok is ugyanezt nyilatkozta. A sorhoz csatlakozott Bulgária is. Szlovákia már a hétfői találkozó előtt egyértelművé tette, hogy nem küld katonákat Ukrajnába. Ide sorolhatjuk még Hollandiát, amelynek leköszönő kormányfője, Mark Rutte a NATO főtitkára akar lenni, így az ő kormányzása alatt Hollandia szinte biztosan nem küld katonákat Ukrajnába (egy ilyen döntéssel diszkvalifikálná magát a jelöltek közül, hiszen a NATO élén nem állhat olyan ember, aki egyszer már katonákat küldött Oroszország ellen).
Brit vezérkari főnök: a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal
Ez a láncreakció teljesen megváltoztathatja a politikai narratívát a háború kapcsán. Két év után ugyanis most vált teljesen egyértelművé, hogy a Nyugat és Oroszország nem akar háborúzni. Érdemes kiemelni, hogy míg a britek eddig a háborús propagandához nyugalmazott katonatisztek és volt politikai tisztviselők nyilatkozatait használták, kedden hirtelen megszólalt a brit vezérkari főnök, és kizárta egy NATO-Oroszország háború lehetőségét. Erre sem volt még példa eddig.
A Reuters szerint Emmanuel Macron a nyugati katonai beavatkozás belengetésével „stratégiai kétértelműséget” akart teremteni, ámde „annyira kétértelmű volt, hogy zavart és felháborodást váltott ki a NATO-szövetségesekből”.
Egy nyugati tisztviselő szavait idézve a hírügynökség közölte: „Macron megzörgetett néhány ketrecet és komoly fejtörést okozott”. Egy uniós diplomata szerint pedig Macron bejelentése a NATO hitelességét gyengítette.
„Egy kelet-európai diplomata szerint pedig Macron bejelentése megmutatta, milyen súlyos Ukrajna helyzete: A tény az, hogy ami most az asztalra került, az azt jelenti, hogy [Ukrajna helyzete] sokkal rosszabb, mint gondoltuk”.
mondta.
Nyugati katonák Ukrajnában? A párizsi tárgyalásokkal négy üzenetet küldött a Nyugat Oroszországnak
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
