Hetven éve, 1954. február 24-én hunyt el Herczeg Ferenc író, újságíró, az irodalmi konzervativizmus vezéralakja, „a művelt szórakoztatás mestere”.
Jómódú bánáti sváb család sarjaként látta meg a napvilágot a Temes megyei Versecen 1863. szeptember 22-én. Apja, aki patikus, majd a település polgármestere volt, nem beszélt magyarul, de fiát magyar gimnáziumba íratta. Herczeg Temesvárott, majd a szegedi piaristáknál tanult, s már diákévei alatt hetilapot indított, amelyet maga írt, illusztrált és terjesztett. A budapesti egyetemen 1881-84 közt jogot hallgatott, később Temesváron, majd Budapesten volt ügyvédjelölt, élte a bálozó, kártyázó aranyifjak életét. 1887-ben egy halálos végű párbaja miatt négy hónapot töltött a váci fegyházban, itt írta meg a Fenn és lenn című regényét, amely megnyerte a Singer és Wolfner kiadó Egyetemes Regénytárának pályadíját.
Politikai karrierje 1896-ban kezdődött, amikor a verseci választókerületben képviselővé választották, a törvényhozásban 1918-ig foglalt helyet. Barátja és rendíthetetlen híve volt Tisza Istvánnak, 1911-ben együtt indították el a Magyar Figyelő című radikális jobboldali folyóiratot, amely erősen támadta a polgári radikálisokat és a szocialistákat. A Tanácsköztársaság idején nézetei miatt rövid ideig fogságban volt, 1919 után szerepet vállalt az irredenta, revíziós mozgalmakban, a Revíziós Liga elnöke, a felsőház tagja volt.
A harmincas évek közepétől fokozatosan visszavonult a politikától. Egy ideig rokonszenvezett az olasz fasizmussal, ám a német nácizmussal mindig szemben állt, Horthyt és környezetét igyekezett a második világháborúból való kimaradásra, majd a kilépésre bírni. Publicisztikájának vezérgondolata a nemzeti széthúzás, a „turáni átok” elleni harc volt, maga a kifejezés is tőle származik. 1945 után, 1954. február 24-én bekövetkezett haláláig visszavonultan élt, írásai nem jelenhettek meg, 1949-ben törölték az Írószövetség és az MTA tagjai közül.
Molnár Ferenc mellett Herczeg volt az 1945 előtti időszak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. Kék róka (1917) című társasági vígjátéka világsikert aratott, a darabot 1937-es felújítása alkalmából Bajor Gizi számára jelentősen kiegészítette. A műből 2022-ben Pacskovszy József rendezett nagysikerű tévéfilmet Zsigmond Emőke, Száraz Dénes és Fekete Ernő főszereplésével. Szintén Pacskovszky nevéhez fűződik a Majdnem menyasszony című 2023-as tévéfilm is, A Fehér Páva című regény feldolgozása.
Herczeg írt történelmi drámákat is: a Pogányok Szent István korát, az Ocskay brigadéros a kuruc kort, a Bizánc a törökök által ostromolt város tragédiája révén a kiegyezés utáni Magyarországra lesújtó nemzethalál vízióját jeleníti meg. Feleséget is a színházból választott, bár házassága a nála jóval fiatalabb Grill Juliskával nem tartott sokáig.
A korábban koszorús írót 1949 után több évtizeden keresztül mellőzték, az 1980-as évekig műveit ki sem adták. 1993-ban három kötetben megjelentek emlékezései, amelyben az író szemén keresztül láthatjuk Magyarország történelmét a kiegyezéstől a második világháború végéig.
Ugyanebben az évben kulturális örökségének ápolása céljából megalakult a Herczeg Ferenc Társaság. 2021-ben a Nemzeti Színházban felavatták mellszobrát, Törley Mária szobrászművész alkotását.
Az évforduló alkalmából megemlékezést tartottak Herczeg Ferenc sírjánál a Farkasréti temetőben.
Takaró Mihály József Attila-díjas író, irodalomtörténész, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke a megemlékezésen a 20. század első felének írófejedelmének nevezte Herczeg Ferencet. Ezt a címet a kortársak adták neki, akik Jókai 1904-es és Mikszáth 1910-es halála után egyértelműnek látták, hogy az utód, a méltó folytatás Herczeg Ferenc – mutatott rá az irodalmár. Szerinte az író nagyságát igazolja nemzetközi elismertsége is. Már első regénye, az 1890-ben megjelent Fenn és lenn nagy sikert aratott, a korabeli kritika is kedvezően fogadta – idézte fel.
Az irodalomtörténész kiemelte, hogy Herczeg Ferenc életműve a csaknem hét évtizednyi igazságtalan mellőzés után visszakerült megérdemelt helyére, a halhatatlanok közé a magyar irodalmi kánonban. A Nemzeti Színházban áll mellszobra, lakóhelyein emléktáblák őrzik nevét, az iskolákban a tananyag része lett, a középiskolákban kötelező érettségi tétel Az élet kapuja című regénye kapcsán.
A történelem lehet valakivel szemben rövid távon igazságtalan, hosszú távon mégis egészen biztosan igazságot szolgáltat neki”
– hangoztatta Takaró Mihály, hozzátéve: májusban jelenik meg a Herczeg Ferenc regényeinek és drámáinak világa című kötet, amely az író jelentős műveit mutatja be.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
