Polihisztor – leginkább ez a megnevezés a jellemző a 290. évvel ezelőtt, 1734. január 23-án Pozsonyban született Kempelen Farkasra. Amennyiben az ő idejében már létezett volna a Nobel-díj, több vonatkozásban is rászolgált volna. Zseniális tudós, feltaláló volt, alkotásainak se szeri, se száma. Máig kutatások, elméletek tárgya, hogy a 18. és 19 században miként tudott olyan berendezéseket, műveket létrehozni, amelyek máig megállják a helyüket. Elképesztő találmányaival jóval megelőzte korát.
Ír származású nemesi család gyermekeként született a pozsonyi Duna utca egyik házában, szülővárosában végzett tanulmányai után Győrben, Bécsben és Rómában tanult. Hamar kitűnt sokrétű érdeklődésével, a biológia, a jog, az írás, a rézmetszés, a matematika, a fizika egyaránt érdekelte. Tanulmányai befejezése után Bécsben kezdett dolgozni és rögvest felfigyeltető munkát végzett. Bácskában betelepítette az elnéptelenedett területeket, faluközösségeket szervezett, selyemgyárakat létesített. Majd elkezdődött életének az a szakasza, amelyet a tudományoknak, az újdonságok megalkotásának szentelt, szünet nélkül ontotta a terveket, ötleteket, segítő szándéka is korán megnyilvánult.
A beszélőgép olyan szerkentyű, amely a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakította át. Fennmaradt róla, hogy ehhez még egy majmot is a lakásában tartott, azon figyelte a hangképzést, a beszédet, mert meggyőződése volt, hogy a majom hangképzése hasonlít leginkább az emberére. Szerkezete és tanulmánya az emberi beszédről megalapozta a jövőbeli tudományt, a fonetikát. A beszélőgépet Kempelen nem szenzációnak szánta, hanem a némák és beszédhibásak gyógyításában akarta alkalmazni.
A sakkozógép avagy másik nevén a Török, amelyre nem volt különösebben büszke, tette világhírűvé. Maga is meglebegtette, hogy ez a szerkezet szemfényvesztés, de elismerte, ahogy mások is, hogy ez egy pontosan megalkotott mechanikus szerkezet. A sakkozógépet 1769-ben alkotta meg, a fantasztikus találmánynak a csodájára jártak, hiszen azt úgy mutatták be, mintha a gép magától sakkozna, holott később kiderült, hogy a szerkezetben egy apró termetű ember mozgatta a bábukat a töröknek beöltöztetett bábu kezében.
Készített gőzkondenzátorral működő gőzgépet, vízemelőt Buda vízellátásának javítására, megtervezte a budai Várszínház épületét, a pozsonyi Várba vízvezetékrendszert épített ki, a ma is csodált bécsi schönbrunni szökőkutaknak is ő a megálmodója. Segítőszándékára jellemző, hogy amikor egy bécsi ismerőse azt kérte, segítsen vak zongora-művésznő lánya sorsának, életének megkönnyítésén, olyan írógépet szerkesztett, amely a vakok ma is használt írásmódjának alapját képezi. Kezdetben keménypapírból kidomborodó betűket képezett, amelyeket tapintással érzékeltek a vakok és gyengénlátók. Nagy elismerést váltott ki Mária Teréziánál is, amikor mozgatható ágyat tervezett számára. Ötvösként, íróként, költőként is jelentős műveket hagyott ránk, találmányai, lenyűgöző szerkezetei ma is hatással vannak a tudományra. Nem egyedi eset azonban, hogy mindezen hatalmas életmű ellenére szegényen hunyt el, 1804. március 26-án. I. Ferenc állítólagos jakobinus kapcsolataira hivatkozva megszüntette támogatását, és bizonyára már akkor is érvényes volt, hogy aki az alkotásnak, a felfedezésnek él, annak homlokterében nem a vagyonszerzés áll.
Pozsony, a szülőváros büszke híres szülöttjére, tér eddig nem, de utca őrzi nevét, bronzszobra a Vízügyi Múzeum kertjében, eléggé eldugott helyen áll. Néhány évvel ezelőtt a Duna utcai Alapiskola és Gimnázium által meghirdetett Kulcsár Tibor esszéversenyének témájául Kempelen Farkas munkásságát választották és a tanulók meglepően alapos írásokat készítettek. Méltó munkák a polihisztorról Szalatnai Rezső Kempelen a varázsló című könyve, valamint Bolemant Éva, író, kulturális szakember, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás munkatársa a társulás Pozsonyi mesék sorozatában megjelent kötete, amelyben élvezetesen tárja az olvasók elé a feltaláló életét.
Hivatalos neve Kempelenov Inštitút Intelingentných Technológií. Céljuk a kutatások színvonalának emelése, a kutatások eredményeinek alkalmazása a gazdaságban és ezáltal az ország konkurenciaképessé tétele a világban. Az intézmény munkatársai tudatosítják, hogy a kutatásban és a tudományban óriási erő rejlik, ezt fedezte fel és munkáiban valósította meg évszázadokkal ezelőtt Kempelen Farkas is. Emlékezzünk rá tisztelettel születésének évfordulóján!
(Benyák Mária/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
