II. János Pál pápa előtt tisztelgő Fatimai Szűzanya kegytemplom Zakopanéban

II. János Pál pápa előtt tisztelgő Fatimai Szűzanya kegytemplom Zakopanéban

Köztudott, hogy északi szomszédjaink mélyen vallásosak, hithű katolikusként a keresztény egyház egyik erős bástyája Európában Lengyelország. Karol Jozef Wojtyla személyében szentatyát is adtak a katolikus egyháznak. Hazájában hűen őrzik emlékét, mélyen tisztelegnek a mára szentté avatott egykori egyházfő előtt.

E tisztelet egyik szép példája a Zakopane határában lévő Fatimai Szűzanya kegytemplom. A jellegzetes tátrai építészeti elemeket is tükröző szakrális hely hálaadományként épült fel a II. János Pál pápa ellen elkövetett sikertelen 1981-es merényletet követően.

A szentatya ellen 1981. május 13-án, a Fatimai Szűzanya napján követtek el merényletet a Szent Péter téren.

A főút mentén álló kegyhely előtt II. János Pál pápa közel két méter magas bronzszobra áll egy magas gránit alapzaton. A talapzaton pápává választásának dátuma olvasható (16. X. 1978).

A szobor arccal a Wojtyla szeretett Magas-Tátrája felé fordul. A szentatyát hagyományos miseruhában ábrázolja. Barátságos arckifejezése emberi melegséget, és a hívek iránti szeretetét sugározza. Kezeit széttárva szeretne magához ölelni mindenkit.

A rendhagyó kialakítású templom mintegy fél évtized alatt épült fel. Védőszentje a pápát is oltalmazó Fatimai Szűzanya lett. A kegytemplom főoltára felett a Fatimai Szűzanya szobra látható.

A templomnak nagy jelentősége volt a lengyel pápa számára. 1997-ben személyesen szentelte fel a kegytemplomot. A templom építésében a II. János Páltól kapott rózsafüzérnek is nagy szerepe volt. A medalion elemei az alapokra helyezett téglák alá lettek beépítve.

A templom oldalsó mozaik ablakai a szentatya életének meghatározó jeleneteit, illetve az 1917-es fatimai látomások eseményeit ábrázolják.

Hírdetés

Bal szélen, alul a pisztolyt tartó török merénylővel és a bátor apácával, aki a végzetesnek szánt lövés előtt meglökte a bérgyilkos karját.

A kegytemplomban több mellékoltár található. Ezek oltárképeinek ábrázolásai szintúgy a fatimai jelenésekhez kapcsolódnak.

A kegytemplom míves kapuzata felett Szűz Mária koronája látható. Ezen keresztül juthatunk be a létesítménybe. A kegytemplom mellett további kápolnák, keresztút és egyéb kisebb szakrális emlékek fedezhetők fel.

Czesław Dźwigaj szobrászművész több szobrot készített II. János Pál pápáról. A templom előtt álló szobor is az ő alkotása. Ám nem ez az egyetlen, a szentatyát ábrázoló szobor a szakrális helyen.

A kegytemplom mögötti lankás parkban egy keresztutat alakítottak ki.  A parkban látható egy másik szoboralkotás. Ezen II. János Pál pápa a krakkói érsek társaságában sétál, görbebotjára támaszkodva és az érsek segítségét elfogadva teszi sétáját. Stanisław Dziwisz krakkói érsek korábban II. János Pál személyi titkára volt.

Az oltár eredetileg a Zakopane Wielka Krokiew településrészen állott, előtte celebrált szentmisét a pápa.

Érdemes elidőzni a kegytemplomnál Zakopanéba menet. A lelki feltöltődés mellett a kegyhelyről csodás rálátás van a Tátra lengyel oldalára.

Forrás: kozterkep.hu; magas-tatra.info

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »