Akkor lesz béke Ukrajnában, amikor Oroszország elérte céljait a különleges hadműveletben, ezek pedig változatlanok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki, több mint négyórás évértékelő sajtóértekezletén.
Kijelentette, hogy az orosz erők gyakorlatilag a frontvonal teljes hosszában – ennek hosszát csaknem kétezer kilométerben nevezte meg – javítják a pozíciójukat. A Dnyeper bal partján létesített ukrán hídfőállás fenntartását az emberveszteségek miatt „ostobaságnak” és „felelőtlenségnek” nevezte, és azt mondta, személyesen utasította a vezérkari főnököt arra, hogy ne siessen a felszámolásával, mert e helyzet fenntartása Moszkvának kedvez.
Putyin szerint a Nyugat mindent, amit ígért, megadott Ukrajnának, az orosz hadsereg pedig csak az ukrán ellentámadás kezdete óta 747 harckocsit és 2300 páncélozott járművet semmisített meg.
Kifejtette, hogy nem lesz szükség újabb mozgósításra Oroszországban, mert szerdáig 486 ezren jelentkeztek szerződéses katonának az orosz hadseregbe, és számuk az év végig meghaladja a félmilliót. A jelentkezők száma napi másfél ezer. Szavai szerint jelenleg 617 ezer orosz katona harcol Ukrajnában, közülük mintegy 244 ezren olyanok, akiket a tavalyi 300 ezres részleges mozgósítás során soroztak be. Elmondta, hogy az orosz költségvetés évente több mint ezer milliárd rubelt fordít az Ukrajnától elcsatolt régiók fejlesztésére. (A rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér.)
Putyin egy, az Oroszország és a Nyugat közötti viszony helyreállításának esélyére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az uniós országok jelentős mértékben elvesztették szuverenitásukat, és csaknem az összes európai politikus a hős de Gaulle-ként lép fel, de gyakorlatilag a kollaboráns Pétainként viselkedik.
Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnökről azt mondta, hogy nem oroszbarát, hanem nemzetbarát politikusok, akik a saját hazájuk érdekeit védelmezik.
Kifejezte készségét a kapcsolatok helyreállítására Washingtonnal, megjegyezve, hogy nincsenek meg az alapvető feltételei ezek kiépítésére. Hajlandóságot mutatott a Párizzsal való párbeszédre is, rámutatva, hogy ezt Emanuel Macron francia elnök szakította meg.
Putyin a nemzetközi energiaellátás kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is szállít gázt a nyugati országoknak, mert – mint mondta – a Gazprom megbízható partner, amely teljesíti szerződéses kötelezettségeit. Képtelenségnek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Európa Moszkva hibájából nem kap elég gázt, rámutatva, hogy a Jamal-Európa gázvezetéket Varsó zárta el, az egyik Ukrajnán átvezetőt pedig Kijev.
Emlékeztetett rá, hogy az Északi Áramlat-1 részben működőképes ugyan, de Németország nem akarja üzembe helyezni. Hozzátette, hogy ma az orosz gázt elsősorban Dél-Európa kapja és Moszkvát nem vezérlik politikai megfontolások a gázszállításban. „Miért kellene megbüntetni Magyarországot? Vagy Szlovákiát? Nekünk nincs ilyen célunk. És ők pénzt fizetnek, méghozzá tisztességes pénzt” – jelentette ki, és megjegyezte, hogy Japán is vásárol orosz energiahordozókat.
A Gázai övezetben zajló eseményeket nagy tragédiának nevezte. Rendkívül fontosnak nevezte az önálló palesztin állam létrehozásának fontosságát a vonatkozó ENSZ-határozat alapján. Méltatta Recep Tayyip Erdogan török elnök erőfeszítéseit „a helyzet jobbra fordítása, a hosszú távú béke feltételeinek megteremtése érdekében”, és bejelentette, hogy hamarosan találkozni készül vele.
Arról is beszámolt, hogy Oroszország kész kórházat nyitni a Gázai övezetben, de Izrael egyelőre, biztonsági okokra hivatkozva, nem támogatja ezt.
A Kínával való együttműködés szintjét példátlannak nevezte. Elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom idén 30 százalékkal 220-230 milliárd dollárra nő.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
