A Szent István Társulat alapításának 175. évfordulója alkalmából időszaki kiállítás nyílt november 13-án az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) dísztermében. Az eredeti műtárgyak, korabeli dokumentumok, fényképek, könyvek és interaktív elemek segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek a hazai katolicizmus nemzeti szinten is jelentős kulturális intézményének történetébe.
A megnyitóünnepségen köszöntőt mondott Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója; Erdő Péter bíboros, prímás és Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke. Közreműködött a Sólyom Quartett.
A Szent István Társulat (SZIT) a legrégibb, a mai értelemben vett könyvkiadó intézmény Magyarországon – hangsúlyozta Rózsa Dávid. „Könyvkiadás tekintetében egyszerre egyházi és világi, identitását illetően nemzeti és katolikus, funkciójában kiadó és nyomda, 175 éve unikális szervezet, amely mindig a közművelődés ügyét szolgálta katolikus szellemben” – mondta a főigazgató. Hozzátette: ezt kiegészítette az a feltételezés, hogy a tudásnak származástól és vagyoni helyzettől függetlenül mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie.
Rózsa Dávid szerint a SZIT jelenléte komoly kulturális változást idézett elő; kezdettől fogva egyszerre szólt az értelmiséghez és a széles olvasóközönséghez. Az OSZK főigazgatója megjegyezte: a katolikus hit és a nyitottság teremti a SZIT inkluzivitását, sokféleségének architektúráját.
Jó most azt ünnepelni, ami az értékteremtésben állandósult – mondta a főigazgató, és hozzátette, hogy az OSZK és a SZIT közös kiállításának kurátorai hónapokon keresztül a hasznosság, az alkotni vágyás, a lényeg zivataros történelmi időkben történő átmentése alapján gondolták át a SZIT 175 évét. Ezt többek között naptárakkal, folyóiratokkal, verseskötetekkel, tankönyvekkel, teológiai és hitbuzgalmi kiadványokkal, szentképekkel, díszalbumokkal, szépirodalmi és ifjúsági kiadványokkal, kottákkal illusztrálják. „Ezek teremtik a SZIT történelmi hajlékának ökonómiáját, ahol bepillanthatunk a hazai katolicizmus egyik legfontosabb kulturális intézményének történetébe, mely nemzeti szinten is jelentős szerepet játszott” – fogalmazott Rózsa Dávid.
Erdő Péter bíboros egészen különös egybeesésnek tartotta, hogy a Szent István Társulat 175. születésnapját a magyar nyelv napján ünneplik. „Ez nem véletlen, mert amikor a társulat alakult, rendkívül érdekes atmoszféra uralkodott Magyarországon” – jegyezte meg a főpásztor, és felidézte: 1836-ban tette először lehetővé egy törvény a magyar nyelv hivatalos használatát is az országban; 1844-ben pedig hazánk kizárólagos, hivatalos nyelve lett. A bíboros szerint ez a nemzetiségek kulturális ébredését is maga után vonta, és nagy felelősséggel bírt azokban az években a nyelvnek és a nyelveknek az új közigazgatási, államigazgatási és tudományos életben való használata. A magyar nyelv ebben a forrongásban egyfajta elsőbbséget élvezett – mondta Erdő Péter. Megjegyezte: 1848 májusában a magyar nyelvet és a magyarságot egyfajta eufória övezte, és ebben a légkörben alakult meg a Szent István Társulat, melynek célja, a jó és olcsó könyvek kiadása volt, katolikus szellemben.
A Gutenberg-galaxisnak tényleg a végén vagyunk? – tette fel a kérdést a bíboros. Aláhúzta: hisz abban, hogy a papírra nyomtatott könyvre ma is szükség van, továbbra is van küldetése. Amikor a fényképezést feltalálták, nem szűnt meg sem a grafika, sem a festészet, csak máshova került át a hangsúly. Jelenleg a könyvek világában is egy kis hangsúlyeltolódás van – fogalmazott a főpásztor, és kiemelte a digitális kommunikáció jelentőségét is, hiszen a könyvek így könnyebben hozzáférhetők az olvasók számára.
A bíboros beszélt arról is, hogy a Szent István Társulat főként magyar nyelvű könyvek kiadásával foglalkozott, és ugyanabban a légkörben született, mint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Ott is az volt az egyik fő célkitűzés, hogy az állami élet és a modern tudományok tartalmát magyar nyelven közvetíteni lehessen, és hatalmas erőfeszítésekkel megszülettek a szakkifejezések.
Erdő Péter szerint jelenleg nagy kérdés az, hogy a modern tudományok világában egy nemzeti nyelv érték és kincs-e, vagy tehertétel. A nyelv kulturális ajándék, főleg, ha olyan kiművelt nyelv, mint a magyar. A Szentszék egy liturgikus szöveg jóváhagyásánál kritériumként állítja, hogy a nyelv kellően stabil és kiművelt legyen – szögezte le a bíboros. Felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt milyen óriási teljesítmény volt, hogy sikerült kiadni lovári nyelven a teljes Bibliát, és megtalálták az egyes fogalmakhoz a megfelelő szót.
Az emberiségnek értéket és kincset jelent a mi nyelvünk is – fogalmazott Erdő Péter. – Azt a szintet, amit elértünk, meg kell tartani, és használni kell a nyelvet. Ebben egy olyan kiadó, egy közösség, mint a SZIT, amelyből a 20. század elején megszületett a Szent István Akadémia is, hogy kifejezetten a tudományokkal ápolja a kapcsolatot, rendkívüli hivatással rendelkezik.
Erdő Péter beszéde után Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke megnyitotta a kiállítást, mely kiemelten érdekes lehet a könyvbarátok és a művelődéstörténet iránt érdeklődők, illetve a hazai katolikus közösség számára.
Fotó: Merényi Zita
Szöveg: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Zsuffa Tünde
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
