A baloldal – s most nem a ballibeket értve alatta, hanem az igazi baloldalt – „szépsége”: képtelen látni a valóságot, helyette egy kitalált valóságképet elemez.
Hosszú cikk sok marhasággal a Mércében, hamis kép a helyzetről, majd hosszas elemzés a nemlétezőről.
Valami titokzatos jelenségként értelmezi a cikkíró azt a helyzetet, hogy a „baloldal” szavazótábora inkább az elit, míg a „jobboldalé” inkább a kisember.
Pedig ezt még annak idején a szovjet propaganda is értette. Annak idején, a 80-as években, még a szovjet tankönyvekben is el volt szépen magyarázva, miért van az, hogy a nagy Szovjetunió kiáll sok esetben a „burzsoázia” oldalán. Ugyanis volt akkor egy olyan kategorizálés, mely az országokat 5 csoportra osztotta:
- a szocialista tábor, ide tartozott a Szovjetunió és minden szovjet mintát követő állam, de a nem-szovjet típusú, viszont egyértelműen kommunista diktatúrák is, lásd Kína, Jugoszlávia,
- volt aztán a főellenség: a fejlett kapitalista nyugat, lásd USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Dél-Afrika, Nyugat-Európa, stb.,
- aztán volt a „félfeudális” harmadik világ, lásd az egyértelműen nyugati szövetséges, de a nyugati mintát sokban nem követő országok, pl. Szaúd-Arábia,
- volt még a progresszív harmadik világ, azaz olyan országok, melyek nem fogadták el a kommunista társadalmi mintát, de valamiféle progresszívista eszmét igen, lásd Szaddám Irakja, Kadhafi Libiája, stb.,
- s végül voltak a „nemzeti-burzsoá” rezsimek, melyek egyértelműen kapitalizmust működtettek, nem voltak „progresszív” tendenciáik, de a helyi elit a nyugat ellenében politizált, pl. Indiát rendszeresen ide tették.
Ez utóbbiakról meg volt rendszeresen állapítva, hogy a lakosság ezeket támogatja, hiszen ezek mindenképpen jobb opció, mint a nyugat félgyarmati függőségű államai.
A magyar viszonyokra lefordítva: a magyar „jobboldal” ilyen nemzeti-burzsoá rend, míg a magyar „baloldal” a nyugati függőség híve. S semmi különös abban nincs, hogy az elit így baloldali, hiszen az eredeti állapot Magyarországon éppen ez, s az elit is ez alapján alakult ki a rendszerváltozás után.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
