Az őrület felső foka

Persze nem tudom igaz-e, mert ez az erősen elmebajgyamús Bartus blogger híre, de komolyan hihető, hogy ezt mégse ő találta ki:

Iványiékat egyébként nem szívesen támadom, mert egyszer régen volt velük kapcsolatom, s akkor kifejezetten rendesen viselkedtek. Persze az egy teljesen politikamentes, közélethez semmilyen módon nem kapcsolódó ügy volt, egy meghalt idős hajléktalan temetésének ügye.

Szóval aláhúzom, nem a hajléktalansegítő tevékenységüket támadom, hanem a politikai működésüket.

Régi ballib érv, hogy a papok ne politizáljanak. Ami persze marhaság, a papoknak egyenesen kötelességük politizálni a valóságban. De ehhez képest megdöbbentő ez a kettős mérce: a ballibek kedvenc papja olyan turbó fokozatban politizál a ballib oldalon, amihez még csak hasonló sincs a másik oldalon. Persze a ballib magyarázat ismert: amit ők csinálnak, az valójában „semlegesség”, „függetlenség”, így az ő politizálásuk nem politizálás.

Hírdetés

Iványi persze mindig elsősorban politikus volt, neki a papi szerep csak egy álca ehhez. S mindig imádott provokálni. Ezen kívül mélyen hisz abban az elméletben, hogy az igaz ember az, akit támadnak. Ez egyébként létezett az ókorban is bőven, a kereszténység első 3 századában: voltak akik kéjes örömmel keresték a mártírságot, mert úgy vélték, hogy ha a hatalom nem végzi őket ki, akkor ők nem is igazi hívők. Nekem, bevallom, ott se rokonszenves ez. Tessék elolvasni az egyik apostoli atya, Antiochiai Ignatiosz Római levelét, abban olyan részek vannak, melyeket én képtelen vagyok elfogadni – valószínűleg az Egyház is így gondolhatta, ezért – talán éppen ezért -, ez az írás ki lett hagyva az Újszövetségből (nem lett beemelve) annak kanonizálása során, pedig a II. sz. végéig nagyon is népszerű írás volt. Abban olyan részek vannak, hogy „Engedjétek meg, hogy eledele lehessek a vadállatoknak, akik ily módon Istenhez juttatnak.” (ez az én fordításom, nem találtam sehol magyarul).

Szóval Iványi mindig provokatív volt. A 90-es években Dávid-csillagokkal, izraeli zászlókkal dekorálta a templomát, aztán körülmetéltette magát, mert akkor éppen az antiszemita-kártya volt a menő. Amióta ez elhalt pár éve – Zorbán megnyerte a Nagy Magyar Zsidóháborút -, már uncsi lett az antiszemitázás, így Iványi se lenget már izraeli lobogót. Így elő kellett venni a migráció teljeskörú támogatását és a szivárványzászlót.

De ez kevés. Most svéd és ukrán himnusz jött!

Szerintem a következő az lesz, hogy Iványi elkéri Zelenszkij szabójának az elérhetőségét, s rendel a zöld terepruhából, majd abban fog misézni ezentúl.

S most jut eszembe: remélem, Iványiéknál „ámen” helyett „slavaukraini” van a misén!


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »