Egykor Oroszország leggazdagabb, és a világ 16. leggazdagabb embere volt, aztán börtönbe került, ahonnan csak 2013-ban szabadult, elnöki kegyelemmel. Az egykori Yukos-vezérről, Mihail Hodorkovszkijról van szó, aki terjedelmes véleménycikkben érvelt amellett, miért nem kellene Ukrajnának Oroszországgal tárgyalnia.
Az 1963-as születésű Hodorkovszkij belülről ismeri a Kreml és a szűk orosz politikai-gazdasági elit működését, hisz egykor maga is oligarcha volt, most elsősorban ellenzéki aktivistaként határozza meg magát. Az eredetileg vegyészmérnök végzettségű férfi Borisz Jelcin köreihez tartozott, az olajipar mellett több más bizniszben is érdekelt volt, így lehet, hogy – némi politikai hátszéllel – 2003-ra Oroszország leggazdagabb embere lett, 2004-ben a Forbes magazin szerint ő volt a világ 16. leggazdagabb embere.
Még nem látszott a büntetés vége, amikor újabb eljárás indult ellene, és, hogy, hogy nem, a „független orosz bíróságok” újfent vétkesnek találták. 2009-es, moszkvai látogatása során még Barack Obama is szót emelt érte, de ez az oroszokat nem hatotta meg. A második perben is elítélték, Vlagyimir Putyin orosz elnök 2013-ban azonban amnesztiában részesítette. Oroszországból Németországba távozott, majd Svájcba. Jelenleg Londonban él. Hodorkovszkijnak tehát van személyes oka is arra, hogy ne szeresse Putyint…
A véleménycikke szerint hiba lenne rávenni Ukrajnát, hogy tárgyaljon Oroszországgal. Megjegyzi, az ukrán ellentámadás szerény eredményt ér el, s messze még a döntő csapás, közeledik a tél is, Amerikában pedig elnökválasztásra készülnek. A sikertelen offenzíva okán egyre markánsabbak lehetnek a tárgyalásokat sürgető hangok.
Mindazok alapján, amelyeket Putyinról és rezsimjének természetéről tudok, az a véleményem, hogy az ilyen kísérletek Ukrajnának a vele való tárgyalásra való rábírására hiba lenne – és a jelenlegi körülmények között megkötött tűzszünet sem hozna békét hosszú távon. Ehelyett lehetőséget adna Putyin rezsimjének arra, hogy megerősítse háborús képességét, amit előbb-utóbb meg is tesz”
– írja.
Megjegyzi, egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán államfő sem biztos, hogy mandátumot tudna szerezni a tűzszüneti tárgyalásokra. Oroszországban is választások lesznek, „és a választások közeledtével, bármilyen előre meghatározott eredmény is legyen, Putyin azt akarja majd, hogy a választók úgy érezzék, sikerült valamit elérni.”
Ő maga úgy látja:
a háború leállítása után Putyin nem lesz képes lényegesen javítani az orosz emberek életét. Noha a gazdaság háborús alapokra állítása bonyolult lehet, már megindult, és csak nagy költséggel fordítható vissza. És Putyin sem tudja feloldani a nemzetközi szankciókat. Eközben a több százezer elhunyt és végleg megnyomorodott katona családja megmarad, az elfoglalt területek továbbra is romokban hevernek.”
Hodorkovszkij szerint a tűzszünet tehát megerősítené Oroszországot katonailag – de mit tenne Ukrajnával?
„Nagyon röviddel az aktív harc megszűnése után Ukrajna fegyver- és lőszerellátása elfogy. Ukrajnának nincs kapacitása arra, hogy rövid időn belül előállítsa a számára szükséges fegyvermennyiséget” – vélekedik, miközben az újabb támadás fenyegetése fennáll, ezért Hodorkovszkij gyorsítaná keleti szomszédunk NATO-csatlakozását.
A Nyugatnak emlékeznie kell arra, hogy a Putyinnal folytatott minden sikeres tárgyalásnak katonai erőből kell lezajlania. Ukrajnának most az asztalhoz való bátorítása a demokratikus értékek, a nyugati érdekek és egy szövetséges szuverenitásának feladását jelentené, akit egy zsarnok támad – és akitől a legrosszabb még hátravan”
– zárja cikkét Putyin egykori politikai fogja.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
