A Királyhelmectől 5 kilométerre fekvő Perbenyik község a trianoni határmódosítást megelőzően Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. A település életében mintegy két évszázadon keresztül meghatározó szerepet játszott a Mailáth nemesi család.
A legutóbbi, 2021-es népszámlálási adatok alapján a mintegy 700 lelkes, csendes, nyugodt települést ma már csak 73 százalékban lakják magyarok, szemben a 19. század végi 94 százalékos aránnyal. Pár éve a faluból közvetlenül megközelíthető az anyaország, mert működik a kishatárforgalom a szomszédos Lácacsékével.
700 éves múlt
A Tárkányiak ősi birtokát idővel a Sennyeyek örökölték meg. Gróf Mailáth III. József felesége, gróf Sennyey Antónia révén kapta meg házassági hozományként Perbenyiket, és ezt a települést választotta uradalma központjává. A gróf itt építtette meg 1798-ban egyszerű, földszintes kastélyát és a hozzá tartozó római katolikus kápolnát. 1809-ben lipicai lovakból itt alapította meg Zemplén vármegye első ménesét, ami sok mesterembert vonzott a faluba. A 20. század elején postával, távíróval, vasúttal rendelkező település 137 házában 1259, túlnyomórészt református vallású lakos élt.
A valóra vált régi álom
Mailáth V. József korának országos hírű földbirtokosa, agrár- és szociálpolitikusa volt, akit a hitel- és fogyasztási szövetkezetek szakértőjeként is ismertek.
Évtizedeken át a királyhelmeci székhelyű Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat elnöki teendőt is ellátta. 1882-től kis híján 50 évig a perbenyiki uradalom birtokosa, amelyet nejével, gróf Széchenyi Máriával országos hírű mintagazdasággá fejlesztettek. Közös munkásságuknak köszönhetően fellendült az egész Bodrogköz ipari-, mezőgazdasági- és kulturális élete. Mailáthné nevét sokrétű, jótékony cselekedetei miatt ma is kegyelettel őrzik. Cap György helytörténész könyvében olvashatunk arról is, hogy 1898-ban megalapította a Bodrogközi Jótékony Nőegyesületet, majd 1904-ben kezdeményezésére jöttek létre az árva gyerekek nevelését felvállalaló Perbenyik–Királyhelmec gyermekvédő telepek. Pár év múlva a baromfitenyésztő társulatot és a Bodrogközi Mezőgazdaságot-, Ipart- és Kereskedelmet Pártoló Szövetséget is ő hozta létre.
A Mailáth család történetét több mint két évtizede kutató Cap Györgynek sikerült valóra váltania egy régi álmát.
Arra gondolt ugyanis, hogy illene a grófi házaspár emlékét őrizve róluk elnevezett díjakkal megköszönni a Perbenyikért dolgozó emberek munkásságát. Ötletét támogatta a falu új polgármestere, Kropuch Marián, és megalapították a gróf Mailáth V. József – „Bodrogköz Nemtője“ és neje, gróf Széchenyi Mária – „Bodrogköz Nagyasszonya“ díjakat. Az önkormányzat határozata szerint a díjakat kétévente ítélik oda az arra érdemes perbenyikieknek.
Az első díjazottak
2006-tól nyolc éven át a kulturális és oktatási bizottság elnökeként szívvel-lélekkel készítette fel a helyi kisiskolásokat a falu különböző kulturális eseményein való szereplésre, aktív tagja volt a helyi kulturális és vallási életnek. A perbenyikiek emlékezetében számos gyermek hitoktatójaként, rendszeres felolvasóként a helyi katolikus ifjúság oszlopos tagjaként maradt meg. Akik ismerték, tudják, hogy életében meghatározó szerepet játszott a magyar keresztény értékrend.
Ténykedése idején új létesítmények épültek, közművesítették, szépítették a falut. Hozzájárult ahhoz, hogy a néhai Mailáth-kastélyban az 1960-as évek elején helyet kaphasson a mezőgazdasági szakközépiskola. A rendszerváltást követően néhány éven át a falu polgármestere volt, a sportpályán lóversenyek sorozata vette kezdetét. 1998-ban kezdeményezésére megünnepelték a falu írásos említésének 675. évfordulóját, majd felszentelték Perbenyik címerét és zászlaját. Mindig segítette, támogatta a fiatalokat, a hozzá segítségért fordulókat. Példamutató szerénysége, önzetlensége és humora sokak emlékezetében megmaradt.
A 1988-ban ő alapította meg a Bodrogközi Ökumenikus Ifjúsági Szervezetetet, gyermek- és ifjúsági táborokat szervezett, majd a szegények és betegek megsegítését célzó Szlovákiai Református Nők Egyesületének 1996-os megalapítása is az ő nevéhez fűződik. Szeretett volna egy magyar anyanyelvű árvákat befogadó gyermekotthont létesíteni. Ez az álma végül a 2010-ben felszentelt Jó Pásztor Háza krízisközpont formájában vált valóra. Itt a mai napig bántalmazott, utcára került édesanyák és gyermekeik kapnak oltalmat és segítséget. A Femine Fortis – Erős Nők felvidéki magyar civil szervezet 2019-ben Példaképnek választotta értéket megjelenítő, önfeláldozó munkájáért.
A Godzsák család a község legrégebbi famíliáinak egyike. Generációkon keresztül nekik köszönhető az imára, pihenésre szólító vagy délben megkonduló harang hangjait. Édesapja, édesanyja, István bátyja után az idén 90 éves Godzsák Lajos 2020-ig, három évtizeden át tett eleget e nemes feladatnak. Hosszú éveken át a helyi kulturális és egyházi események aktív szervezője, a Mailáth-kastély teljes körű felújítása során kezdeményezte, hogy az épülethez valaha szorosan kapcsolódó római katolikus kápolna is megszépüljön, illetve felújításra kerüljön az értékes Rieger-orgona és az oltárkép is.
Megjelent a Magyar7 2023/37. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
