Az infláció lassabban csökken, mint azt egy évvel ezelőtt várták, a gazdaság viszont nem teljesít olyan rosszul, miközben a munkapiacon a munkavállalók viszonylag jól állnak, de idén óriási hiánnyal zár majd az államháztartás. Mégis mire számíthatunk a választások után?
Az előrehozott parlamenti választásoknak a felmérések szerint két legnagyobb esélyese a Smer-SD és a PS, s kommunikációs módszereik mellett a gazdasági terveik is teljesen eltérnek egymástól. Míg Robert Fico saját bevallása szerint a szociális állam modelljét építené tovább, amelyet már kormányzása alatt is megpróbált, a progresszívek a neoliberális gazdaságpolitika eszmeisége jegyében képzelnék el a szlovák gazdaság jövőbeli irányítását.
Úgy is mondhatjuk, utóbbiak sokkal inkább megszorítanának, míg a szociáldemokraták az erős állami irányítás és újraelosztás mellett foglalnak állást.
Ha csak politikailag közelítjük meg a lehetőségeket, már akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy egyik esélyes sem lesz könnyű helyzetben a választások után, mert amennyiben nem tudnak 30 százalék körüli eredmény feletti szavazati arányt szerezni, amire vélhetően kevés az esélyük, akkor mindenképp koalíciós partnerekre lesz szükségük, akikkel majd ezen a területen is meg kell egyezniük.
Láthattuk az elmúlt három évben, mennyire nehéz ez még olyan pártok között is, ahol látszólag nincsenek jelentős ideológiai különbségek, de sokkal valószínűbb, hogy ezúttal színesebb összetételű kormány fogja irányítani majd az országot, s bízzunk benne, hogy magyar képviselet mellett, mert anélkül nehéz elképzelni a régióink fejlesztését.
Függetlenül a választások eredményétől az nyilvánvaló, hogy valamilyen szintű újratervezésre lesz szükség. A szlovák gazdaságnak idén 1,3 százalékkal kellene növekednie, legalábbis a kiválasztott bankok elemzőinek jelenlegi makrogazdasági előrejelzéseiből adódik, amelyeket havonta tesz közzé a Szlovák Nemzeti Bank. Augusztusban az elemzők némileg csökkentették az idei inflációval kapcsolatos várakozásaikat. Az idei évi átlagos harmonizált fogyasztói árindex 11,2 százalékos szinten prognosztizálható. Júliusban még 11,4 százalék volt. Az átlagos maginfláció előrejelzése 11,9 százalékról 11,2 százalékra csökkent.
Elemzők arra számítanak, hogy az év végén 6,3 százalékos lesz a szlovákiai munkanélküliségi ráta, ami több hónapja változatlan. Ezen a téren állunk a legjobban, hiszen lényegében a legtöbb állásnélküli számára van lehetőség új munkahelyet találni.
Szintén régóta nem változtatnak a nominálbérek idei növekedésének előrejelzésén, mégpedig a 9,9 százalékos szinten. Szerintük idén valamivel jobban nő a foglalkoztatás, így augusztusban 0,3 százalékra nő a becslés a júliusi 0,2 százalékhoz képest. Az már más kérdés, hogy reálértékben mely szektorban nőnek a bérek, mert láthatjuk, a nominálbérek emelkedése alacsonyabb mint az infláció vagyis tavalyhoz hasonlóan idén is romlani fog az életszínvonalunk.
A helyzet tehát ugyan valamivel jobb mint egy évvel ezelőtt, mert úgy tűnik, már lefelé halad a pénzromlási görbe, de az idei nagy költekezést majd valamikor ki kell fizetnünk, s a kampányban ígértek alapján nehéz lenne megmondani, valójában mi következik majd a 2024-es évben.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
