Néha meglepően kitárulkoznak a libbantak: íme, pánikban a civilek Soros beharangozott kivonulása miatt.
Na most, egy valódi civilt nem rendítene meg egy ilyen hír, hiszen a civilség lényege: adományokból és önkéntés munkából nonprofit tevékenységet végezni. Jönnek az adományozók, mennek az adományozók, semmi gond.
Ha viszont valaki egyetlen adományozóról függ, annak neve: alkalmazott. Ez nem civil és adományozó, hanem dolgozó és munkáltató viszonya. Mint én a kólcenterben: adott a feladat, vannak pontos utasítások, van munkaidő, ezeket igyekszem teljesíteni, s amíg nem rúgnak ki, minden hónapban utalnak fizetést.
Ha meg mondjuk közírói, propagandátor tevékenységemet pénzért csinálnám, akkor az lenne a munkám, s lennék XY alkalmazottja, aki finanszíroz. Azért finanszírozna, hogy teljes munkaidőmben végezhessem ezt a tevékenységet, ne kelljen máshonnan jövedelem után néznem. Semmi gond ezzel, minden párt, szervezet, média, stb. alkalmaz embereket, tisztességes munka ez, főleg ha valaki közben annak a szervezetnek dolgozik, mellyel egyébként ideológiailag is egyetért. De ez nem civilkedés.
Szóval semmi gond azzal, hogy Soros kitartottjaira “ráhozta a frászt” Sorosék kivonulásának híre. Ha most bezárna a munkahelyem, nekem is kellemetlen lenne, mert jelentkeznem kellene hirdetésekre, majd interjúkra járni, majd pedig valamit újra betanulni, ez nyűgös dolog.
De most akkor én civil vagyok a kólcenterben?
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
