A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora Szent Iván éjjelének hetében a hajdúvilággal foglalkozik. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogat.
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsorának középpontjában az elkövetkező héten a hajdúk története áll, amiben legendák lengik körül a valóságot.
A határterületen vezető út nem volt veszélytelen, így az állatokat hajtó hajdúknak gyakran fegyverrel kellett védeniük a rájuk bízott javakat, viszont vállalkozásuk gyors haszonnal kecsegtetett. A híres énekmondó, Tinódi Lantos Sebestyén egyik debreceni őse is marhakereskedelemből tett szert kisebb vagyonra, amelyet saját hajdúcsapat szervezésébe fektetett, így idővel egy nagymarosi birtokot és nemesi címet tudott vásárolni magának.
A Habsburg császári kormányzat az oszmánokkal vívott tizenöt éves háború idején használta fel először az edzett hajdúk fegyverforgatási tudását. Egy részüket le is telepítette a királyi birtokokra, ahol – katonai szolgálat fejében – adómentességben részesültek. Többségük azonban továbbra is társadalmilag nehezen behatárolható szabad hajdú maradt.
Amikor az évtizedes háborúskodásban kimerült bécsi udvar a kincstár feltöltésére koncepciós perbe fogta Észak-Magyarország leggazdagabb kálvinista főnemeseit, Bocskai István felhívására a hajdúk fegyvert ragadtak.
A győztes szabadságharc után az időközben erdélyi fejedelemmé választott Bocskai ígéretéhez hűen letelepítette őket. Az 1605-ben kelt ünnepélyes okirat 9254 vitézt részesített földadományban és emelt nemesi rangra. A XVIII. század során a nagybirtokosok arra törekedtek, hogy a székelyekéhez nagyon hasonló hajdúkiváltságokat felszámolják. A hosszú éveken át tartó jogi küzdelemben számos hajdútelepülés vesztette el privilégiumait és süllyedt jobbágysorba; csak a Bocskai által kiváltságolt hat hajdúváros, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló és Böszörmény tudta megőrizni előjogait. Az általuk alkotott Hajdúkerület egészen az 1876-os vármegyerendezésig fennállt, ezt követően pedig Debrecen központtal Hajdú vármegye része lett.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
