Ahogy azt múlt heti cikkünkben jeleztük, Mikuláš Dzurinda egykori kormányfő pártja, a Modrí – Európske Slovensko névváltoztatásról döntött, s immár Modrí, Most-Híd néven választási pártként folytatják munkájukat, amelyhez hétfőn hivatalosan is csatlakozott a Most-Híd 2023 is. Ez utóbbi azokat a politikusokat jelenti, akik a Szövetség Most-Híd platformjában bekövetkezett szakadás eredményeképpen elhagyták a Szövetség pártot.
A romokban heverő Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) május 18-i kongresszusán is sor került névváltoztatásra, ekkor az MKDSZ nevezte át magát Most-Híd 2023-ra. Már maga az MKDSZ-kongresszus létrejötte is kérdőjeleket vet fel, hiszen a Ma7 portálnak nyilatkozott az MKDSZ elnöke, valamint három alelnöke is, akik egybehangzóan kijelentették, hogy már évek óta nem foglalkoznak politikával.
Sőt, hogy a szemfényvesztés még tökéletesebb legyen, Sólymos László kijelentette, hogy a Most-Híd 2023 igazából nem fogja használni a 2023 jelzőt, azt csak arra a célra találták ki, hogy a belügyminisztériumot formálisan félrevezethessék, s hogy a duplicitást így elkerülve, bejegyezhessék őket.
Lapunk kérdésére, hogy Dzurindáék nem tartják-e ezt a Most-Híd párt nevén való élősködésnek, az egykori kormányfő azt mondta, hogy erre ő egy ügyes rövidítési megoldásként tekint.
A sajtótájékoztatón Mikuláš Dzurinda hangsúlyozta, hozzá mindig közel állt a Dunaszerdahely-Tiszacsernyő tengely vidéke, s a magyarsághoz is közeli szálak fűzik, így nem véletlen, hogy az első kormányába három, a másodikba pedig négy magyar nemzetiségű minisztert hívott meg. Később azt is elmondta, mennyire felnéz az olyan nevekre, mint Bugár, Sólymos vagy Agócs, így részéről semmilyen akadálya nem volt, hogy választási együttműködésben egyezzenek meg a Most-Híd 2023 párttal.
Jelezte, elege van már abból, hogy az uniós források körüli problémákért mindig Brüsszelt teszik felelőssé, pedig elsősorban itthon kellene keresni az okokat. Elmondta, a gazdaságilag elmaradott dél-szlovákiai régiókat pozitív diszkriminációban kell részesíteni a felzárkózás érdekében, illetve rendezni kell a kisebbségek jogállását egy erre szolgáló törvény elfogadásával.
További újságírói kérdésre, hogy vajon a Dzurinda-Sólymos fémjelezte pártnak milyen lesz az álláspontja az utóbbi években folyó Beneš-dekrétumok alapján zajló utókonfiskációkról, a szlovák politikus érzékeltette, ez nem tartozott a legsürgősebb egyeztetni való közé, így erről nincs véleményük.
A választónak fel van tehát adva a lecke, hogy a sok Most-Híd képződmény között eligazodjon. Vajon történt-e visszaélés a párttörvénnyel kapcsolatosan, vagy simán csak a magyar választók megtévesztése lehet a cél, erre a közeljövőben visszatérünk.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
