Bulgáriai helyzetkép egy hónappal a választások után

Bulgáriai helyzetkép egy hónappal a választások után

A Magyar Nemzet cikkírója egy összefoglalást közölt arról, milyen Bulgária belpolitikai helyzete egy hónappal a parlamenti választások után.

Mint a szerző leszögezi, a helyzet kaotikus, több mint egy hónappal a bolgár választások után még mindig nem állt fel a kormány, és erre, úgy tűnik, egyre kevesebb az esély. Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök nehéz helyzetbe került, élet-halál harcot vív politikai fennmaradásáért.

Az új parlament széttöredezettsége miatt nem sikerült kormányt alakítani, a pártok ideiglenes jelleggel csak három hónapra tudtak maguknak házelnököt választani, valamint az új parlamenti bizottságok összetételéről sem született még megegyezés – írja a Magyar Nemzet.

Mindeközben olyan súlyos problémák várnak megoldásra, mint az idei költségvetés elfogadása vagy éppen a Brüsszel által visszadobott helyreállítási terv átdolgozása.

További problémát okoz, hogy Washington és Brüsszel markánsabb kiállást sürget Bulgáriától Moszkvával szemben az ukrajnai háború kapcsán, miközben Oroszország megítélése már másfél évszázada mélyen megosztja a bolgár társadalmat. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy ősszel helyhatósági választásokat tartanak az országban, és minden párt nagyon vigyáz saját imázsára.

A kibékíthetetlen ellentétek miatt az is kizárható, hogy a két első helyezett között nagykoalíció jöjjön létre – állapítja meg a szerző, aki szerint a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) szövetsége a győztes jogán a többi parlamenti párt, a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ), a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt felé fordulhat támogatásért. Ezzel megpróbálnák elszigetelni a parlamentben a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) neoliberális pártszövetségét. 

Hírdetés

Noha a PP–DB-koalíció második lett a választásokon, úgy viselkednek, mintha ők lennének a nyertesek: ők akarják adni a miniszterelnököt, a minisztereket, ki akarják zárni a GERB-et a kormányzásból. A liberálisok szóvivője szerint a GERB három lehetőség közül választhat: 

A GERB szimpatizánsai azonban amiatt is aggódnak, hogy Boriszov engedni fog helyettesének, Tomiszlav Doncsevnek és pártja azon szárnyának, amely szoros kapcsolatot ápol Soros György Nyílt Társadalom Alapítványával és más nem kormányzati szervezetekkel. Ezen köröknek egyre nyilvánvalóbb célja az, hogy eltávolítsák Boriszovot a politikából, elvegyék tőle pártját és belső puccs révén átadják a hatalmat a „jó erőknek”

– véli a lap és felteszi a kérdést: 

Kornelia Ninova, a BSZP elnöke a GERB és PP koalíciós tárgyalásait brazil filmsorozathoz hasonlította: a pár reggel eljegyezte egymást, délben felbontották az eljegyzést, este pedig a násznép osztozkodott a menyasszony hozományán. Ninova szerint Boriszov bohócot csinált a PP-ből, akik első osztályosokként szerepeltek, de hozzátette: ez a játék, amit Boriszov eljátszott a neoliberálisokkal, nem fog menni a szocialistákkal.

Melyek a legszembeötlőbb ellentétek, amelyek miatt nehéz lesz egyezségre jutni az egyes pártok között?

Hétvégén, Szent György és a bolgár hadsereg napján Rumen Radev államfő mint a hadsereg főparancsnoka éles kritikával illette a bolgár politikai osztályt:

Egy erődöt belülről a legkönnyebb meghódítani. Minden vereség középpontjában egy erkölcsi hanyatlás áll. Idegenimádat, megvesztegethetőség, kiábrándultság, társadalmi kettészakadás − csupa olyan dolog, amitől hagyományosan szenvedünk, és amiért drágán megfizetünk.”


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »