Egyre gyakrabban hangzik el a megbízott kormány részéről az árkompenzáció kifejezés. Kérdéses azonban, hogy mennyire érzékelhető az állami segítség az energiaárak tekintetében a vállalkozások és az önkormányzatok szintjén.
A hazai, de az európai politika is az elmúlt években nemcsak lokálisan, hanem globálisan is hasonló problémákkal foglalkozott. Mindez nem véletlen, hiszen a koronavírus-járványt, az orosz–ukrán háborút és a következményeként meglóduló energiaárakat sem tudta az államhatárokon megállítani. Arról természetesen megoszlanak a vélemények, hogy mindezek mögött mennyire érdemes ilyen vagy olyan érdekeket keresni, egy biztos, a szlovákiai háztartások mindegyik hatását komolyan megérezték.
Folyamatos bizonytalanság
A családoknál is súlyosabban érintette az elmúlt három év a vállalati szférát és az önkormányzatokat, amelyek nem csupán munkáltatók, hanem áruikkal, szolgáltatásaikkal a mindennapi életünk és környezetünk működéséért is felelősek.
Míg a járvány idején a kormányzati intézkedések váltakozásának a gyakorisága okozott gondot, az elmúlt bő egy évben, éppen a kormányzati intézkedések elmaradása jelentette a legtöbb kihívást.
Napjainkban a vállalati szektor elsősorban az energiaárak kompenzációjára kéri a kormány segítségét. Az önkormányzatok szintén igényt tartanának erre, ám a kormány éppen az ő zsebükre akarja megfinanszírozni a családsegítő programját.
A cél, a családok megsegítésének szándéka dicséretes, a megvalósítás azonban korántsem ideális. Az évből még csak négy hónap telt el, de már most látszik, igaza volt azoknak, akik úgy vélték, túl nagy árat kell majd fizetnünk mindezért.
Kinek a kárára?
A múlt héten közölt adatok alapján a gazdasági tárca 43 ezer vállalkozásnak, önkormányzatnak fizetett ki már energiaár-kompenzációt, amelynek a mértéke meghaladja az 56 millió eurót. Április utolsó hetétől pedig már márciusra is lehet igényelni a kompenzációt, ugyanis az már tavaly kiderült, az állam vállalta, hogy egy meghatározott díj (a villanyáramnál ez 199 euró/MWh, a földgáznál 99 euró/MWh) felett vásárolt áram és gáz költségének 80%-át visszatéríti a kérvényező vállalkozóknak, egyházi szervezeteknek, és később az önkormányzatok is a kedvezményezett csoport tagjai lettek.
Kellett persze a csoport bővítéséhez az is, hogy a jelenlegi kormány elveszítsen minden kapcsolatot a megyékkel és a helyi önkormányzatokkal.
Na meg persze figyelemfelkeltő akciók sokasága, saját párttagjaik eltávolodása, az önkormányzati politikából ismert személyiségek megjelenése az ellenzéki oldalon. És a felsoroltak csupán az elmúlt hónapok eseményei, amelyekre reagálnia kellett a kormánynak.
A reakció
Kérdés az, hogy a gazdasági tárca intézkedései mennyire segítenek az önkormányzatoknak. Karel Hirman tárcavezető az elmúlt napokban arról beszélt a sajtónak, az áramszolgáltatás disztribúciós díjainak a csökkentése a tavalyi szintre minden fogyasztót érinteni fog, így annak jelentős hatással kell lennie a bérleti díjakra is, így a vállalkozói réteg is fellélegezhet. Mint mondta, a disztribúciós díjak csökkentése az önkormányzatokra is hatással lesz. A téma komplexitása viszont nem engedi meg, hogy előre örüljünk annak, ami korántsem biztos.
Az önkormányzatok esetében ez különösen igaz.
Még április elején figyelmeztetett a Szövetség azokra a kérdésekre, amelyekre érdemes figyelmet fordítani.
Őry Péter, a párt elnökségi tagja, Csallóközcsütörtök polgármestere lapunknak újra megerősítette, továbbra is jelentős nehézségekkel küzdenek a települések. A helyzet ugyan mindenhol eltérő, de az adatok arra utalnak, idén 500 millió euró hiányzik a szlovákiai önkormányzatok kasszájából. Ebből 2023-ban csak 223 millió eurót kompenzál a kormány, ráadásul 2024-re az előirányzott kompenzáció, a 236 millió is messze elmarad a szükségestől. A hiányzó milliók az önkormányzatok nettó vesztesége, amely majd az elmaradó fejlesztésekben és a közösségi szolgáltatások árának emelésében mutatkozik meg.
Az önkormányzatok számára persze sok múlik azon, mikor és milyen áron tudták rögzíteni az energiaárakat,
így vannak olyan esetek, ahol a probléma jelenleg még nem vagy kisebb mértékben jelentkezik. Ettől függetlenül ma már látható, hogy a korábbi energiaköltségeknek akár a négyszeresével is számolniuk kell, amely egy-egy község szempontjából a mindennapi működést teszi különösen nehézzé.
Sebtapasz
A legtöbb helyen ebből első körben a különféle adóemeléseket érzékelik a lakosok, majd ahogy arra Őry Péter is utalt, hiányoznak a források a tervezett vagy éppen hirtelen felmerülő, gyors megoldást igénylő beruházásokra. Mindez tehát nagyon gyorsan a fejlesztések elmaradását hozhatja magával. Ezt egyébként a gazdasági minisztérium is tudatosította, úgy intézkedett, hogy a források teljes összege lehívható legyen, jelezve, már ők is tudják, nagy a baj.
Ezzel próbálják a helyzetet legalább ideiglenesen menteni, mert több szlovákiai településnek már a havi kiadások fizetésével is gondjai vannak.
A kieső bevételeket viszont így is csak részben pótolták, vagyis néhány hónapon belül hasonló nehézségekkel nézhetnek majd szembe a települések, mert a kormány csak a választásokig fennmaradó öt hónapot akarja így átvészelni.
Kormány kerestetik
Attól függetlenül, hogy milyen kormány kerül hatalomra szeptember után, már most nyilvánvaló, az adóbónusz okozta jövedelemadó-kiesés következményeit a helyi és megyei önkormányzatok szintjén továbbra is kezelni kell.
Azt is biztosra vehetjük, hogy a választások előtti látványos szociális intézkedéseket meg kell majd nyirbálni, mert túl sokba kerülnek.
Az már a múlt héten elfogadott, 2023–2026 közötti időszakra szóló stabilitási programból kiderült, a GDP 6,3 százalékára emelkedik a szlovák gazdaság idei hiánya, és ennek elsődleges oka a nagy volumenű energiakompenzáció. Sőt, a pénzügyminisztérium szakemberei azt is megfogalmazták, a következő három évben a GDP csaknem 2,8 százalékát kitevő konszolidációs intézkedéseket kell elfogadnia az új kormánynak, hogy megfelelő állapotba hozzák az államháztartást, miközben jövő évtől már fellendülésre és a munkapiac stabilitására számítanak.
Munka tehát lesz bőven, és szeptember végén az is kiderül, kire jut majd a nemes feladat, hogy az egyáltalán nem egyszerű gazdasági helyzetet kezelje.
A választási eredmények ismeretében vélhetően azt is tudni fogjuk, milyen úton indulunk tovább, igaz Szlovákia elmúlt három éve éppen azt bizonyította be, hogy óvatosan kell bánnunk az ilyen megállapításokkal.
Megjelent a Magyar7 hetilap 18. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
