Első alkalommal szerveztek szakmai találkozót a görögkatolikus gyermekvédelmi intézmények. A Hajdúdorogi Főegyházmegye, a Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegye intézményeinek munkatársai Nyíregyházán találkoztak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, sikereiket, nehézségeiket.
A szakmai napon mindhárom megyéspüspök, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola vezetői, a gyermekvédelmi intézmények vezetői, a gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok szakmai vezetői, lelkészei és munkatársai vettek részt.
A görögkatolikus egyház területi alapon rendeződő gyermekvédelmi hálózata olyan – a Katolikus Egyház tanításán és erkölcsi értékrendjén alapuló – szakellátási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat is ellátó rendszer, amelynek keretében biztosítják a hátrányos helyzetű, illetve családjukból kiemelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek, fiatal felnőttek otthont nyújtó ellátását; különleges, speciális szükségletű gyerekek integrált elhelyezését; valamint a fiatal felnőttek további utógondozói ellátását – mindezt szerető, családias, empatikus légkörben, modern környezetben, különféle támogató szolgáltatásokkal.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita köszöntőjében elmondta, mennyire fontosak az egyházban a gyermekek. „A gyermek kedves mindnyájunknak, ezért vagyok nagyon hálás minden jelenlévőnek, hogy Egyházunk munkáját kiterjesztették a gyermekekkel – különösen is a nehéz sorsú gyermekekkel – való foglalkozásra. Csupán a püspökök és papjaink lelkesedése kevés lenne a munkatársak elhivatottsága nélkül. Feladatunk, hogy a sok nehézséget jelentő világban Isten jelenlétét érzékelhetővé tegyük az emberek, családok gondolkodásában.”
Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök a gyermekvédelmi munkát párhuzamba vonta az evangéliummal: „amit a legkisebbel tettetek, velem tettétek” (vö. Mt 25, 40). „Azért vagyunk egyházi fenntartók – emelte ki –, hogy ne csak 18 éves korukig segítsük a nehéz sorsú gyermekeket, hanem a jövőjükön is gondolkodjunk, a jövőjükben is segítséget nyújtsunk.” A megyéspüspök felidézte, hogy éppen tíz éve alapították a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézményt, hogy a rájuk bízottakról gondoskodjanak, őket szerető pártfogásba vegyék.
Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök kiemelte a hitre nevelés fontosságát. Mint mondta, a gondozott gyermekek kicsit zárt közegben vannak, segítenünk kell őket nemcsak abban, hogy a felnőtt életben boldoguljanak, hanem hogy közelebb juthassanak Istenhez.
A püspökök bevezetője után a Hajdúdorogi Főegyházmegye gyermekvédelmi rendszerét Tóthné Tőkés Margaréta, a Gyermekvédelmi Fenntartói Iroda vezetője mutatta be. A főegyházmegye Hajdú-Bihar, részben Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér vármegyékben fejti ki tevékenységét. 2021 óta, a Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ alapításával a Dunántúlon is megkezdte tevékenységét a görögkatolikus Egyház.
A gyermekvédelmi rendszer tanodaszolgáltatással is bővült, mely iskolai felzárkóztatást, és a szabadidő hasznos eltöltését biztosítja a gyermekek számára. A Székesfehérvár központú Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ, a hajdúnánási Szent Anna Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ és a Debrecen központú Szent Péter és Pál Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ 27 lakásotthonában, illetve nevelőszülői hálózatában 1300-nál is több gyermekről gondoskodnak, 232 munkavállaló és 326 nevelőszülő segítségével.
A főegyházmegye gyermekvédelmi rendszerének lelki életétől Terdik János, a Hajdúdorogi Főegyházmegye pasztorális helynöke számolt be. Kiemelte, hogy nem csupán a gyermekek lelki gondozása a feladatuk, hanem minden egyes dolgozóé. Vannak más felekezetű munkatársak is, ami sosem okozott még problémát – minden munkatársra egyforma szeretettel tekintenek.
A Miskolci Egyházmegye munkájáról Ivancsóné Hajas Ágnes, a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény vezetője számolt be. A 127. zsoltárt idézve kiemelte, legfőbb kiindulópontjuknak azt tartják, hogy a gyermek az Úr ajándéka. Az intézmény névadója, Szent Zotikosz a 4. században Konstantinápolyban gyámolította az árva gyermekeket, ezért választották intézményük névadójául.
A 12 lakásotthonban 130, a nevelőszülői hálózatban 670 gyermek és fiatal gondozottról 373 munkatárs gondoskodik, melyből 207 nevelőszülő. Sajnos sok az egy évnél fiatalabb csecsemő. Szakmailag is kiemelt feladatuk a fiatalkorú anyák és gyermekeik otthont nyújtó ellátása. Lehetőséget biztosítanak a fiataloknak arra is, hogy családias légkörben készüljenek a gyermek önálló nevelésére és az anyaságra. Gyermekük születése után segítenek jó anyává válni és tanulmányokat folytatni. A közös programok, ünnepek közül kiemelkedik az évente megrendezett zsoltármondó összejövetel. Szándékosan nem versenynek hívják, hogy ne a versenyszellem, lámpaláz legyen a központban, hanem az imádság.
A fenntartó képviseletében Tyukodi Attila lelki igazgató elmondta, hogy az otthonokban a helyileg illetékes parókus egyéb lelkipásztori teendői mellett látja el a lelkivezetői feladatokat. Az intézményekben természetesen vannak nem hívő hátterű gondozott gyermekek és munkatársak is, de a lelki gondozást és programokat mindenki örömmel fogadja.
A Nyíregyházi Egyházmegye gyermekvédelmi rendszerét Bodnár-Szabó Ildikó, a Szociális Iroda vezetője mutatta be. Elmondta, hogy az átvett egyházi intézményekkel szemben sokkal nagyobbak az elvárások az állami, egészségügyi, szociális, és rendfenntartói szervek részéről egyaránt, valamint el kell oszlatni az egyházzal szemben tanúsított negatív előítéleteket, félelmet is. Az egyházmegye nevelőszülői hálózatában 240 nevelőszülő 650 gyermekről, lakásotthonaiban 130 alkalmazott 120 gyermekről gondoskodik 24 településen. Az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a férőhelyek nem képesek kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Komoly kihívás a gyermekek családjából hozott rossz beidegződések, szokások, magatartásformák felülírása, a gyermekbántalmazások áldozatainak segítése, valamint a fiatalkorú lányok nem tervezett várandósságának kérdése. Nyírszőlősön az egyházmegye működtet egy olyan intézményt (Születések Háza), ahol a fiatalkorú anyák kisgyermekeikkel lakhatnak, ám a férőhelyek sajnos kevésnek bizonyulnak. A tavalyi évben 190 újszülött elhelyezésére érkezett igény. Hodászon krízisbe került családok számára működik átmeneti otthon.
Szemán László lelki igazgató elmondta, hogy fontosnak tartják a görögkatolikus lelkiség átadását a gondozott gyermekeknek és dolgozóknak egyaránt. Noha nagyon sok plusz munkát és tanítást igényel, mindent megtesznek minden egyes nem várt gyermek megszületéséért és gondoskodó környezetben történő fölneveléséért.
Az elhangzottakon túl mindhárom egyházmegye gyermekvédelmi intézményeinek közös jellemzője, hogy munkájukat pszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, lelkivezetők segítik, valamint egyéni fejlesztés, korrepetálás, rengeteg program, versenyek, táborok színesítik, ezzel is próbálják teljesebbé, boldogabbá tenni életüket.
A beszámolókat követően a Barnahus meghallgató és terápiás központ szolgálatvezetője, Joó-Szász Orsolya mutatta be a Barnahus-szolgálat tevékenységét. A metropólia gyermekvédelmi intézményei a jövőben rendszeres szakmai eszmecseréket terveznek.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
