Területileg igen nagy eltérések vannak a fogyasztásban, és ezt nem indokolják a jövedelmi viszonyok. Nagyvárosok vonzáskörzete valamiért különösen is érintett. A KSH-nak tanácsai is vannak a döntéshozók felé.
A hazai háztartások több mint ötöde mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlaghatárt a rezsiemelés előtti évben, további 6,8 százalék csak gázból, 33,6 százalék pedig csak az áramból haladta meg azt – olvasható a Portfolio.hu portálon, amely KSH-adatokat vont nagyító alá.
Ebből elméletileg az következik, hogy a háztartások 61,5 százaléka is pórul járhatott a nyári rezsicsökkentés-csökkentés miatt.
A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a szokatlanul enyhe tél sok családnak megkegyelmezhetett – valamennyit a tudatos spórolás is segített –, ám így is fejtörést okozhat a döntéshozóknak, hogy a vezetékes gáz ennyire elterjedt.
A KSH-adatokból még az is kiviláglik, hogy az átlagfogyasztási határ 120 százalékánál többet fogyasztó háztartások aránya rengeteg településen akár egyharmados is lehet, közülük 271 ezer olyan háztartás, amelyekben csak 60 év fölötti életkorú ember él.
A cikk kitér arra is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas a gázfogyasztás, aminek az lehet a tanulsága, hogy nem igazán lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni.
A KSH természetesen nem tudta Magyarország teljes ingatlanállományát felmérni, de 2021-ben végzett egy 8000 mintás, „felsúlyozott” kutatást, amelynek a neve: háztartási költségvetési és életmódfelvétel (HKÉF).
A tanulmány összegzéséből kiderül, a jövedelmi helyzet, a háztartásszerkezet, a lakások jellege csak kismértékben képes magyarázni a háztartások gázfogyasztását Magyarországon, ugyanakkor
vannak az országban olyan területi gócpontok, ahol nagyobb a gázfelhasználás,
amit figyelembe kell venniük a döntéshozóknak.
„A fogyasztás mérséklésében a földrajzi szempontok erőteljesebb figyelembevétele, a környezet- és energiatudatosság, valamint az energiatakarékossági attitűd fel fog értékelődni” – zárul a tanulmány.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »