A szeptember 30-i előrehozott választásra nemcsak a parlamenti pártok, de a parlamenten kívül politikai szubjektumok is nagy erőkkel készülnek. Több párt számára is nagy lehetőség kínálkozik arra, hogy hosszú idő után újra visszatérjenek a parlamentbe. A KDH bízik abban, hogy az öt százalékos bejutási parlamenti küszöböt ezúttal átlépik.
Az MKP mellett a KDH is rendszeresen a parlament kapui előtt rekedt az elmúlt időszakban. A kereszténydemokraták a 2016-os parlamenti választások óta igyekeznek visszakerülni a parlamentbe. Pedig a KDH-val mindenki számolni szokott, és az elmúlt választások előtti közvélemény-kutatások is mindig azt mutatták, hogy a KDH bejut a szlovák törvényhozásba.
2016-ban 4,94 százalékkal egy hajszál híján a párt nem került be, 2020-ban pedig ennél kevesebbet, 4,65 százalékot szereztek a kereszténydemokraták, így ismét nem jutottak be a parlamentbe.
A KDH az egyik olyan párt Szlovákiában, amely még a rendszerváltás óta aktív politizálást folytat az országban. Egy konzervatív és hagyományos struktúrákkal rendelkező pártról beszélünk, amely nagyon erős régiós szavazói bázissal rendelkezik. Ez meg is mutatkozott a legutóbbi összevont megyei és önkormányzati választások eredményein, hiszen a Hlashoz, a Smerhez, és a Szövetséghez hasonlóan kimagasló eredményt értek el. De vajon mi lehet az oka annak, hogy a kereszténydemokraták olyan hosszú ideje kiszorultak a parlamentből?
A hagyományos struktúrákkal rendelkező pártoknak a nagy előnyük mellett van egy hátrányuk is. Az mindenképpen előnyös, hogy a régiókban fel tudják mérni azt, hogy nagyjából milyen a szavazótáboruk. Ez alapján tudnak mozgósítani a választások előtt.
A hátrányuk azonban az, ha például gyorsan kellene reagálniuk egy adott témára, vagy egy változást szeretnének végrehajtani a kampány során, akkor azt a helyi struktúrákkal is meg kell beszélni. Ez idő alatt pedig más pártok gyorsabban tudnak reagálni az egyes témákra. Ez történhetett a KDH-val is az előző választások során.
A legutóbbi választáson az OĽaNO-nak nemcsak a magyarok, de a KDH szavazóinak a nagy részét is sikerült begyűjteni. A KDH-nak hiányzott egy karizmatikus vezető, aki egyben tartotta volna a szavazótábort. 2020-ban Igor Matovič (OĽaNO) és Andrej Kiska (Za ľudí) is olyan húzó személyiségek voltak, akiknek a konzervatív oldalon sikerült több szavazatot begyűjteni. A KDH akkori elnöke, Alojz Hlina volt, aki a választások utáni kudarcot saját magára vállalta. Az egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi elnök, Ivan Majerský karizmatikusabb jelölt lenne Alojz Hlinától, ugyanakkor Majerský más szempontból segíthet a KDH visszatérésében. Majerský egy tapasztalt politikus, aki Eperjes megye elnöke. Kiegyensúlyozott és precíz politikusról van szó, aki jól ismeri pártját, és a regionális struktúrákat. Több vitaműsorban is kijelentette, hogy az országnak stabilitásra van szüksége, amelyet a KDH is képvisel.
A KDH-ra több politikai szubjektum is partnerként tekint, főleg a szlovák jobboldali pártok, amelyek válságban vannak. Eduard Heger, de Mikuláš Dzurinda is egyfajta lehetőséget lát a KDH-ban, hiszen egy erős regionális pártba mégis csak könnyebb megérkezni, mintsem újat kiépíteni. Persze ezt tudja Majerský is, aki kijelentette, hogy a KDH önállóan indul.
Pont azért, mert érzékeli, hogy a jobboldalon, és azon belül is a konzervatív térfélen ők lehetnek azok, akik a vezető szerepet betöltenék. Erre megvan minden esélyük, hiszen a jobboldal az OĽaNO és az SaS miatt kiüresedett, a választóknak pedig elég azt üzenni, hogy a jobboldali szavazó számára adott az alternatíva, hiszen ők képviselik a stabilitást, az országnak pedig most arra van szüksége.
Az persze egy másik kérdés, hogy a jobboldali szavazókat ezzel mennyire lehet mobilizálni, de egy biztos, a KDH számára most kínálkozik hatalmas esély arra, hogy nagy erővel térjenek vissza a parlamentbe.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
