Az OĽaNO ugyan megszavazta a választási ciklus lerövidítéséről szóló alkotmánymódosító törvényjavaslatot, de csak azzal a feltétellel, ha a választási rendszert csak alkotmányos többséggel, 90 képviselővel lehet megváltoztatni. Az OĽaNO ugyanis azzal riogat, ha a Smer, a Hlas és a Republika esetlegesen hatalomra kerül, akkor a jelenleg is érvényes választási rendszert megváltoztatnák. Vajon reális esély van a választási rendszer megváltoztatására a közeljövőben? Mely pártok számára lennének előnyösek az egyes választási rendszerek? Öllös László politológust kérdeztük.
Mint ismeretes, a parlament szerdán 92 szavazattal fogadta el azt az alkotmánymódosító törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a parlamenti ciklus lerövidítését. A felbomlott koalíció pártjai egységesen szavaztak, igaz, az OĽaNO képviselői csak azzal a feltétellel támogatták a törvényjavaslatot, ha belefoglalják azt is, hogy az érvényes választási rendszert legalább 90 képviselő támogatásával lehet megváltoztatni.
Igor Matovič ugyanis korábban azzal érvelt, ha a Smer, a Hlas, esetleg a Republika hatalomra kerül, akkor úgy változtatnák meg a választási rendszert, hogy az számukra kedvező legyen.
Matovič szerint a kombinált, vagyis a vegyes választási rendszert vezetnék be, amely azt jelenti, hogy a képviselők egy részét arányos módon lehet választani, a másik részét pedig többségi elven. Tehát lenne egy listás szavazás, ahol a pártokra lehet szavazni, és az egyéni választókerületek, ahol a legtöbb szavazatot kapó jelölt lenne a befutó. Azt persze nem tudni, milyen arányban jutnának be a képviselők a listáról és az egyéni választókerületekből a 150 fős parlamentbe, mint ahogy azt sem, hogy a választókörzeteket mi alapján alakítanák ki. A Smer és a Hlas egyelőre nem állt elő konkrét javaslattal, bár igaz, hogy a múltban például Peter Pellegrini már beszélt arról, a választási rendszert meg kell változtatni.
A HZDS többségi választási rendszert akart kialakítani a kilencvenes években
Öllös László politológus a portálunknak elmondta, a mai járások kialakítása Vladimír Mečiar nevéhez fűződik. A terve az volt, hogy az arányos választási rendszert többségivé alakítja át. A járások lettek volna a választói körzetek.
Járásonként két-két képviselő jutott volna be a parlamentbe, ez lett volna a két mandátumos többségi választási rendszer. A járásokat pedig úgy alakította ki, hogy az ő választói számára előnyös legyen.
A szavazótáborának a nagy része ugyanis Közép-Szlovákiában volt, éppen ezért ott sok kisebb járást alakított ki. Ahol pedig a választói kisebb számban voltak jelen, ott kevés nagy járást hozott létre. Számára ez olyan kedvező eredményt hozott volna, hogy jóval kevesebb szavazattal is többségi szavazatot tudott volna szerezni a parlamentben, sőt akár alkotmányos többséget is.
Kivételt képeznek azonban a regionális pártok, Szlovákia esetében például a magyar érdekeltségű pártok, amelyek, ha erősen szerepelnek egy olyan régióban, ahol a magyarok aránya jóval nagyobb, akkor be tudnak juttatni egy-egy képviselőt. Vladimír Mečiar törvényjavaslata egyébként az egykori koalíciós partnerein bukott meg (SNS, Združenie robotníkov slovenska), akiknek ez a választási modell nem felelt meg, hiszen akkor nem jutottak volna be a parlamentbe. A járásokat átalakították, de a választási rendszer módosítása ilyen formában nem valósult meg.
Öllös szerint egy lényeges változás azonban történt Mečiar idejében. Az arányos választási rendszeren belül, a választási listán a preferenciaszavazatok súlyát növelték.
A pártra leadott szavazatok tíz százaléka helyett három százalék is elég a jelöltnek, hogy a listán előrébb kerüljön. A pártlistán a többségi elv érvényesül, tehát minden képviselő versenyez mindenkivel, és aki több szavazatot szerez, az kerül feljebb. Végső soron pedig a preferenciaszavazatok döntenek.
Kiknek lenne előnyös a választási rendszer megváltoztatása?
A politológus szerint nem világos, mely pártok azok, amelyek esetlegesen megváltoztatnák a választási rendszert, hiszen nem biztos, hogy a változás a javukra válna. Öllös elmondta, ha bármiféle változás történne, ajánlatos volna, ha az alkotmányos többséggel történne meg, hogy a kormányon lévő pártok ne tudják gyakran megváltoztatni a választási rendszert, ahogy az éppen nekik kedvező lenne.
Öllös szerint pontosan nem tudni, a vegyes választási rendszer kedvezne-e például a Smernek, vagy a Hlasnak, de Szlovákiában ennek nincs hagyománya.
A vegyes választási rendszer ott működik, ahol stabil pártrendszer van kialakítva. Szlovákia azonban ilyennel nem rendelkezik. A pártok itt nagyon ingatagok, általában rövid életűek, az egész rendszer nagyon gyorsan változik”
– fogalmaz a politológus. Gyakorlatilag harminc év alatt kicserélődött az egész politikai paletta.
Öllös szerint tévedés, hogy a Smer számára a vegyes választási rendszer előnyös lenne, hiszen az is mindig a legerősebb pártnak kedvez.
Legfejlebb még előnyös volna a második legerősebb pártnak, de a többi politikai szubjektumnak már hátrányos lenne. Arról nem is beszélve, egyáltalán nem biztos, hogy a legerősebb és a második legerősebb párt a következő választásokon is jól szerepelne, hiszen ki tudja, milyen új politikai tömbök alakulnának ki, így gyakorlatilag a többségi elv leradírozná őket”
– álítja a politológus.
Öllös László szerint a többségi választási rendszert akkor lehetne bevezetni, ha az ország nagy része azt elfogadja.
A többségi választási rendszer két nagy erős pártot generál, és a hatalomban általában ezek váltakoznak. Ez azonban akkor évényes, ha az ország pártpreferenciái stabilak. Ha azonban nem azok, akkor ott is órási változások lehetnek. Erre jó példa Olaszország, ahol hiába vegyes a választási rendszer, az sem stabilizálja a nagy pártok helyzetét, hiszen ott is gyakran cserélődnek a pártok a parlamentben. Ennek a végső okai a politikai kultúrában lehetnek”
– véli Öllös.
A választási rendszer megváltoztatása a magyarok szempontjából
Öllös László szerint a többségi választási rendszernél a lényeges kérdés az, hogy egy, vagy több mandátumosak lennének a választói körzetek. Ha egy mandátumos körzetek lennének kialakítva, akkor újból rajzolgatni kéne, és be kellene tartani azt az elvet, hogy minden körzetben többé-kevésbé ugyanannyi lakos legyen. Öllös azonban kétli, hogy Szlovákiában ezt a demokratikus alapelvet figyelembe vennék.
Ha a legerősebb párt javasolná ezt a választási rendszert, akkor arra törekednének, hogy ott legyen több választói körzet kialakítva, ahol az ő szavazóik lennének többségben. Mečiar is így gondolkodott. Hatalomtechnikáról szólna az egész, semmi másról”.
– állapítja meg Öllös, aki szerint a magyarok feltételezhetően rosszul járnának, és nagy valószínűséggel úgy alakítanák ki a választási körzeteket, hogy az a magyaroknak nem lenne előnyös.
A vegyes választási rendszer esetében tehát lehetne listára és egyéni körzetek szerint is szavazni, akkor az lenne a lényeges kérdés, hogy a 150 képviselői helyet milyen arányban osztanák el.
Nyitott kérdés, hogy az arányos résznél maradna-e az öt százalékos parlamenti küszöb. Ha maradna, akkor a kihívás hasonló lenne mint most, a pártnak el kell érnie az öt százalékos parlamenti küszöböt. Ha pedig valaki nyerne a többségiben, akkor a mandátuma érvényesítéséhez szükséges lenne-e az, hogy a pártja az öt százalékos parlamenti küszöböt átlépi-e, vagy nem?
A politológus azonban hozzáteszi,
ha valaki megnyeri az adott választói körzetet, akkor az parlamenti képviselő lesz függetlenül attól, hogy az őt jelölő párt átlépi-e a parlamenti küszöböt”.
Öllös szerint tehát több választási rendszer létezik, és nagyon sok múlik a részleteken, ezért nehéz megjósolni azt, hogy például egy kisebbségi magyar pártnak használna-e a vegyes választási rendszer. Ugyanakkor vannak olyan országok, ahol például a nemzetiségi pártoknak elég a három százalékos küszöböt megugorni, ilyenek például a balti országok.
Öllös László azt is megjegyezte, hogy a Szövetség esetében arra kéne összpontosítani, hogyan ugorják meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. A politológus szerint a Szövetség sokkal jobb eredményre is képes lenne.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
