A parlamenti képviselők csütörtökön kezdték el tárgyalni az előrehozott választásokról szóló javaslatokat. A sajtóban a szeptember 30-ai dátumot tartják a legvalószínűbbnek, de a HLAS június 24-i, a Smer pedig május 27-i időpontot javasolnak saját beadványukban. A szavazás kedden várható. Az OĽANO-nál egészen különös stratégiát választottak.
A parlament tegnap alkotmányos többséggel, 92 támogató szavazat mellett szavazták meg Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter javaslatát, amely alkotmánymódosítással lehetővé tette a választási időszak lerövidítését. Módosítás csak alkotmányos többséggel (legalább 90 mandátum) történő parlamenti határozattal engedélyezi a választási ciklus rövidre zárását, így referendummal például továbbra sem lehet előrehozott választásokat kieszközölni majd.
Ahhoz, hogy ténylegesen lerövidítsék a választási ciklust, a képviselőknek most élniük kell a tegnap megszavazott törvény adta lehetőséggel. Vagyis legalább 90 képviselőnek támogatnia kell valamelyik beadványt az előrehozott választásokról. Ezekből pedig három is van.
Peter Pellegrini és a HLAS június 24-n szeretné az előrehozott választásokat. Robert Fico és a Smer május 27-ét preferálja. Az OĽANO pedig a minél későbbi időpontot, ami a kompromisszumok után szeptember 30-ával egyenlő. Épp az OĽANO stratégiája a legfurcsább.
Az OĽANO továbbra is kamikaze stratégiát követ
Bár Igor Matovič a Smer visszatérésének mindenáron történő megakadályozásával magyarázza a minél későbbi időpont szorgalmazását, valójában azt látjuk, mint 2018 tavaszán, mikor Andrej Kiska akkori kormányfő (a későbbi Za ľudí alapítója) neves egyszerűséggel megkérte a Tisztességes Szlovákia mozgalmát (élén Juraj Šeligával), hogy hagyjon fel a Kuciak-gyilkosság miatt indult tömegtüntetésekkel. Az ok egészen prózai volt: Kiskának és a progresszívoknak is még időre volt szüksége, hogy saját pártot alapítsanak és futtassanak fel. Valami hasonlót látunk most is.
Michal Šipoš, az OĽANO frakcióvezetője már nem is csinál titkot belőle, hogy a szeptember 30-i dátum kiválasztásánál szerepet játszott az is, hogy Eduard Heger megbuktatott kormányfőnek legyen ideje saját pártot felépíteni. Heger és Jaroslav Naď védelmi miniszter ugyanis a jelek szerint távozna az OĽANO-ból, és egy álkonzervatív jobboldali-atlantista párt létrehozását fontolgatják.
Így a képlet a következő: az OĽANO a szeptemberi dátumhoz történő ragaszkodásával kvázi lehetőséget teremt egy új konkurencia megszületéséhez, amely elsősorban tőle fog majd szavazatokat elvinni. Ez még akkor is ésszerűtlen gondolkodásra vall, ha figyelembe vesszük, hogyan hátrál a végsőkig és még azon is túl Igor Matovič a liberálisok kedvéért az elmúlt két évben.
Kifogások
A szeptember 30-i dátum pedig a Dzurinda-projektnek (amely a minap a Kék Koalíció nevet kapta), az Nicholsonová-féle Alma pártnak is kedvez. Ezek új entitások, akiknek így lenne elég ideje felfuttatni saját kezdeményezésüket. Megjegyezzük, a főbb kérdésekben, de különösen Szlovákia külpolitikájában egyáltalán nincs különbség Heger, Dzurinda és Nicholsonová projektjei között – így valójában a következő nyolc hónapban a szlovák politikai spektrum jobboldala szépen átalakulhat egy konzervatívnak hazudott centrista-liberális-atlantista erőtérré.
Az OĽANO másik indoka az előrehozott választások elodázására az az, hogy legyen ideje a nyomozóhatóságoknak a nagy korrupciós perekben megkezdett eljárások befejezésére. Ebben már több logika van, de a párt nem pontosította, hogy melyik ügyre gondol abból az öt tucatból, ami jelenleg terítéken van és a sajtó nagy horderejűnek tekinti.
Az OĽANO-val ellentétben a Sme rodina a legkövetkezetesebb a volt kormánypártok közül: Boris Kollárék nem csak a szeptember 30-i, de a többi korábbi dátumról szóló javaslatot is támogatni fogják. Így érhet még minket meglepetés, a szeptemberi dátum közel sem biztos. Szerdán a sajtó információi szerint Hegerék legfeljebb 88 képviselői szavazatot tudtak volna a szeptemberi dátum mögé állítani.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
