Lengvarský: Pénteken megegyezhetünk a rendelőkkel Nagy Roland2023. 01. 26., cs – 13:53 Pozsony |
Az egészségügyi minisztérium továbbra sem állapodott meg a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosokkal a megemelkedett költségeik kompenzálásáról, de Vladimír Lengvarský (OĽaNO) ideiglenesen megbízott tárcavezető reméli, hogy ma már sikerül megegyezniük. A szakszervezetek azonban nem ennyire derűlátóak.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az egészségügyi minisztérium szerdán ült tárgyalóasztalhoz a rendelőket képviselő szakszervezetekkel, akik a megemelkedett energiaköltségek miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Ehhez meg hozzáadódnak a fizetésemelésekkel kapcsolatos kiadások is, hiszen a kórházak az idei bérnövekedések miatt vonzóbbá váltak a nővérek számára, és ha a rendelőkben dolgozó orvosok meg akarják őket tartani, akkor kénytelenek nagyobb összeget fizetni nekik. Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) igazgatója, aki maga is részt vett a szerdai egyeztetésen, azt mondta, vannak olyan rendelők, amelyek a felsorolt többletköltségek miatt jelenleg veszteségesek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egészségügyi minisztériumnak már csak egy hete maradt arra, hogy megegyezzen a járóbeteg-ellátást képviselő szakszervezetekkel a megemelkedett energiaárak kompenzációjáról. Ha nem jutnak kompromisszumra, arra a betegek fizethetnek rá.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az orvosi rendelőknek januártól komoly problémákat okoz a megemelkedett energiaszámlák befizetése. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke elmondta, azok a kisebb rendelőket üzemeltető orvosok, akiknek a havi energiaköltségei tavaly 1000 euró körül mozogtak, most 3–4 ezer eurós előlegszámlákat kaptak kézhez.
Kapcsolódó cikkünk
Több tucatnyi rendelő az év elejétől díjat kér a kivizsgálásért, működési költségeinek fedezésére – erősítette meg Marián Šóth, a Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke. Szerinte ha az állam nem növeli a járóbeteg-ellátás finanszírozását, további rendelők döntenek így.
Šóth szerint az egészségügyi szolgáltatásokat végzők állami segítség nélkül nem tudják kifizetni a megemelt energiaszámlákat. „A kisebb rendelőintézetek, amelyek eddig mondjuk havi 1000 eurót fizettek, most 3-4 ezer eurós előlegszámlákat kaptak” – magyarázta Šóth. „A másik dolog pedig, hogy emelnünk kell az alkalmazottaink bérét, különben máshova mennek” – tette hozzá.
Megerősítette, hogy az Magánorvosok Társulásának tagjai is hajlanak arra, hogy pénzt kérjenek a páciensektől. „Eddig igyekeztünk visszafogni ezt, mivel emelkedett az egészségügy költségvetése, kivártunk, hogy ez milyen formában jelentkezik majd a rendelőintézetek finanszírozásában” – jegyezte meg. Hozzátette viszont, hogy a Magánorvosok Társulása már megfogalmazta azt az értesítést, amelyben arról tájékoztat, hogy elengedhetetlen egyes díjak bevezetése.
„Nem akarunk további problémákat okozni a betegeknek. A kisebbik rossz mellett döntöttünk. A nagyobbik az lenne, ha nem lenne szerződésünk az egészségbiztosítókkal, és mindent a beteg fizetne, a kivizsgálásokat, a mintavételeket, a gyógyszereket. A legrosszabb változat pedig az, hogy számos rendelőintézet bezár, ami reális veszély, ha nem teszünk semmit” – állítja levelében a társulás.
Šóth közölte, hogy az ASL felvette a kapcsolatot az egészségügyi tárcával és találkozót kért a biztosítóktól. „Ha nem lesz elég pénz a költségvetésben, a biztosítók sem tudnak többet fizetni a járóbeteg-ellátásért. (…) A miniszter válasza szerint rövid időn belül megoldást találnak” – tette hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy a biztosítókkal kötött szerződéskiegészítések február végéig érvényesek.
Az egészségügyi tárca megerősítette, hogy a találkozóra még ezen a héten sor kerül. „Az egészségügyi minisztérium költségvetésében 80 millió euró van elkülönítve a rendelőintézetek és a kórházak megnövekedett energiaköltségeinek fedezésére” – közölte a minisztérium.
A Sme napilap számolt be a múlt héten az első esetről, amikor egy pozsonyi (Bratislava) szívorvos kezelési díjat kért a pácienstől. 20 percnél rövidebb kivizsgálásért 10 eurót kell fizetni nála, ennél hosszabb kivizsgálásért 20 eurót.
Mivel az egészségügyi minisztérium egyelőre nem biztosított anyagi segítséget a probléma megoldására, néhány orvos úgy döntött, a páciensektől fogja beszedni a hiányzó forrásokat. Az egyik pozsonyi kardiológus például 10 és 20 euró közötti összeget kér a betegektől, attól függően, hogy mennyi ideig tartózkodnak a rendelőben. Šóth hangsúlyozta, ha a minisztérium január végéig nem kínál megoldást, az ASL-hez tartozó rendelőkben szintén elkezdik beszedni az úgynevezett kompenzációs díjat, aminek az összege 2–10 euró körül mozoghat. A szövetségnek több mint 3000 ezer regisztrált tagja van, így ha az egészségügyi tárcának nem sikerül rendeznie a helyzetet, akkor a kompenzációs díjak országszerte megjelenhetnek. Šóth kiemelte, nem a betegeket akarják büntetni, de ha az orvosok nem teremtik be a plusz forrásokat, akkor be kell zárniuk, ebben az esetben pedig egyáltalán nem lesz elérhető a járóbeteg-ellátás.
Konkrétumok nélkül
Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter korábban már elismerte, hogy a rendelők követelései jogosak, és mindent megtesz azért, hogy a hiányzó anyagi forrásokat pótolni tudja. A Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) 300 millió eurós kompenzációról beszél, az egészségügyi tárcának legalább ennyivel kellene növelnie az egészségbiztosítók költségvetését, a pluszpénz pedig a biztosítók és a rendelők által kötött új szerződésekben jelenne meg. A jelenleg érvényes szerződések egyébként január végén járnak le. Lengvarský a ZAP becsléseit korrektnek nevezte, és mint mondta, a pénzügyminisztériummal egyeztetnek az anyagi források lehetséges átcsoportosításáról.
Ezek a kijelentések azonban közel két hete hangzottak el, azóta pedig nem érkezett hír a tárcától, hogy milyen ütemben haladnak a tárgyalások. Éppen ezért felkerestük a minisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, történt-e előrelépés az ügyben, hiszen január végéig már csak egy hét van, illetve az iránt is érdeklődtünk, tudják-e garantálni, hogy a februártól a betegeknek nem kell pluszpénzt fizetniük a rendelőkben. A tárcától a következő választ kaptuk:
„A témával kapcsolatos tárgyalások folytatódnak. Az egészségügyi tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy a járóbeteg-ellátás képviselőit és a nyilvánosságot a hét végéig tájékoztassa a problémák megoldásáról, nemcsak az energiaárak növekedését illetően. Egyúttal arra is emlékeztetnénk, hogy az egészségbiztosításnak köszönhetően az állampolgároknak joguk van az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, amely továbbra is biztosítva lesz számukra.”
Más stratégia
A szlovák egészségbiztosítási rendszer jelenleg úgy működik, hogy a betegnek csak akkor nem kell fizetnie az ellátásért a rendelőben, ha az orvosnak van érvényes szerződése azzal a biztosítóval, amelynek a páciens az ügyfele. Ha tehát valaki az Általános Egészségbiztosítóhoz (VšZP) tartozik, de az adott orvosnak nincs szerződése a VšZP-vel, akkor a betegnek bizony meg kell térítenie az ellátás költségeit.
A ZAP nyilatkozatai alapján elképzelhető, hogy februártól egyre több olyan rendelő lesz, amelynek nem lesznek érvényes szerződései a biztosítókkal. Naďa Trenčianska Bedušová, a szövetség ügyvezető igazgatója ugyanis az aktuality.sk hírportálnak megerősítette, a ZAP nem a kompenzációs díjak beszedésében látja a helyzet megoldását, mivel ez nem rendszerszintű lépés, és nem minden orvosnak oldja meg a problémáját. Ők úgy vélik, mindent eszközt be kell vetniük, hogy meggyőzzék az illetékeseket az anyagi források pótlásával kapcsolatban, és szerintük az új szerződések elutasítása a legmegfelelőbb eszköz erre. A rendelők abban bíznak, hogy így pár napon belül megoldódhat a probléma.
Lapunk is felkereste Trenčianska Bedušovát, és afelől érdeklődtünk, mikor tárgyaltak utoljára a minisztériummal, illetve hogy halad az egyeztetés.
„Mivel az utolsó közös tárgyalás karácsony előtt volt, a következő pedig szerdán várható, ezért egyelőre nincsenek információink arról, hogyan szeretné megoldani az egészségügyi minisztérium a kialakult helyzetet”
– tájékoztatott a ZAP ügyvezető igazgatója.
A tárca ajánlata
A szakszervezetek tulajdonképpen hetek óta figyelmeztetnek a tarthatatlan helyzetre, és a sajtó már január elején olyan orvosokról számolt be, akik úgynevezett kompenzációs díjat kérnek a betegektől a megnövekedett kiadások fedezésére. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke azt mondta, ha február 1-ig nem sikerül megállapodniuk a minisztériummal, akkor a szövetséghez tartozó több ezer orvos szintén a pluszpénz beszedéséhez folyamodik, melynek összege 2 és 10 euró között mozoghat. Így a minisztériumnak már csak néhány napja maradt arra, hogy rendezze a rendelők helyzetét.
Vladimír Lengvarský a szerdai egyeztetés után elmondta, a tárca eredetileg egy 172 millió eurós emeléssel állt elő. A ZAP szerint azonban legalább 320 millió euróra lenne szüksége a járóbeteg-ellátásnak, így nem meglepő módon ezt az ajánlatot nem tartották elfogadhatónak.
„Megvitattuk az előzetes javaslatunkat, de figyelembe véve az áremelkedést és az ágazat stabilizálásának szükségességét, végül abban állapodtunk meg, hogy a minisztérium további 110 millió euróval képes növelni az ajánlatát”
– jelentette ki a miniszter. Így tehát összesen egy 282 millió eurós összegről van szó, ami még mindig nem éri el a ZAP követeléseit, de jelentősen megközelíti azokat. Lengvarský úgy fogalmazott, a szakszervezetek összességében pozitívan reagáltak az ajánlatra, és már közel vannak a végső megállapodáshoz.
„A részletek tisztázása után pénteken egyezségre kellene jutnunk”
– jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, az orvosok is azon az állásponton vannak, hogy a helyzetet minél előbb rendezni kell, hiszen nem szeretnének pluszpénzeket beszedni a betegektől.
A rendelők nem tágítanak
Marián Šóth nyilatkozata alapján azonban úgy tűnik, hogy az ASL továbbra is tartja magát az említett 320 millió eurós követeléshez.
„Jelenleg 280 millió eurónál tartunk, és meglátjuk, hogy találják meg a maradék pénzt, illetve hogyan viszonyul a helyzethez a miniszterelnök”
– jelentette ki az egyeztetést követően.
Továbbá rámutatott, egyelőre az egészségbiztosítók ajánlatát is meg kell várni, hiszen a minisztérium az anyagi forrásokat nem közvetlenül a rendelőknek küldi, hanem az egészségbiztosítók költségvetését növeli, a pluszpénznek pedig azokban az új szerződésekben kellene megjelennie, amit a rendelők a biztosítókkal kötnek. Šóth ismét leszögezte, ha mégsem tudnak megállapodni a tárcával, akkor február 1-től az orvosok kompenzációs díjakat kérnek majd a páciensektől.
Az utolsó pillanatban
Naďa Trenčanská Bedušová, a ZAP ügyvezető igazgatója lapunknak eljuttatott közleményében szintén elégtelennek nevezte a minisztérium ajánlatát. A Lengvarský által benyújtott, 172 millió eurós javaslat, amely 17 százalékos emelést jelentene az általános orvosi rendelőknek, 10 százalékos emelést pedig a szakorvosi rendelőknek, nem fedezi azokat a minimális szükségleteket, amelyről az előző egyeztetésen megállapodtak. A ZAP legalább 26 százalékos emelést szeretne kiharcolni, és ezt mindkét ágazat számára, mert a tárca ajánlata csak tovább mélyítené a különbségeket az egyes rendelők között. A szövetség leszögezte, egyelőre csak ígéretet kaptak a minisztériumtól a további források bebiztosítására, de konkrét egyezség nem született.
„A tegnapi tárgyalás alapján a kormány továbbra sem tudatosítja a helyzet súlyosságát, és ez feltűnően emlékeztet bennünket a tavalyi egyeztetésekre, amelyeket a Szlovák Orvosszakszervezettel (LOZ) folytattak”
– üzente a ZAP ügyvezető igazgatója, utalva arra, hogy a Heger-kabinet tavaly szinte az utolsó pillanatban egyezett meg a kórházi orvosokkal a felmondások visszavonásáról és a béremelésekről.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
