Közvetlen demokrácia Mészáros Richárd2023. 01. 24., k – 20:26
Kétféle politikus létezik. Az egyik az a fajta, akinek elsődleges célja a nemzet szolgálata – azt teszi, amit az emberek akarnak. És vannak azok, akiknek egyedüli szándékuk, hogy hatalomra jussanak, és aztán csak azt tegyék, amit ők maguk akarnak.
Az utóbbiak kommunikációja és tettei jobb esetben marketing, rosszabb esetben pedig a manipulációig menő hazugság, hogy megtévesszék a választókat. Ez a szomorú tény érvényes a szlovákiai politikai életre.
Nem csoda, hogy egy ilyen országban az emberek bizalma a kormány iránt történelmi mélyponton van. Az OECD statisztikái szerint a 38 tagállam közül Szlovákiában a legalacsonyabb a kormány képviselőibe vetett bizalom. 2021-ben a választók kevesebb mint 22%-a bízott a szlovák kabinetben. Ez megdöbbentő adat. Nem túlzás azt állítani, hogy a politika Szlovákia legnagyobb problémája.
Hogyan lehet kijutni egy ilyen szánalmas helyzetből? A válasz az OECD-lista másik végén található: Svájc az első helyen áll a kormányzatba vetett bizalom tekintetében. A választók csaknem 84 százaléka bízik a kormányban, ami elképzelhetetlen Szlovákiában és általában a keleti blokk országaiban.
Svájc közvetlen demokráciával jutott erre a szintre. Az országban évente nagyjából három népszavazást tartanak. Ha az emberek kifogásolnak egy elfogadott törvényt, 50 ezer aláírás elegendő a népszavazás kiírásához. Ha egy „népi kezdeményezést” akarnak keresztülvinni, akkor 100 ezer aláírásra van szükség, ami jóval kevesebb, mint a fele akkora Szlovákiában. A svájci közvetlen demokrácia legfontosabb eleme azonban az, hogy náluk nincs semmilyen megkötés, már ami a résztvevők számát illeti. A tavalyi négy népszavazásuk mindegyikén mindössze 44 százalékos volt a részvétel. Ez azt jelenti, hogy ha a szlovák törvényeket alkalmaznák Svájcban, a svájciaknak nem lenne szerencséjük, és minden népszavazásuk kudarccal végződne.
A népszavazási részvételi kvórum, mint amilyen Szlovákiában van, a közvetlen demokrácia egyik fő akadálya. Így védik a politikusok a status quót. Mert amíg a kvórum magasan van meghatározva, addig a választópolgárok nagy része nem akar részt venni a népszavazáson, hogy meghiúsítsa azt. Ezt a múlt szombati voksolás is bizonyítja. Az urnákhoz járulók 97,5 százaléka, azaz közel 1,2 millió választópolgár szavazott az alkotmánymódosítás mellett. Paradox módon ez majdnem annyi szavazatot jelent, mint amennyit a korábbi kormánykoalíció pártjai kaptak a legutóbbi parlamenti választáson.
Ha a népszavazás részvételi aránya átlagos lett volna, valószínűleg sikeres lett volna. De kudarcba fulladt, mert a legtöbb politikai párt vezetői szabotálták a népszavazást. Akárcsak a három legfontosabb közjogi méltóság. Nem ez a módja annak, hogy az embereket jobban bevonjuk a politikai döntéshozatalba.
Svájc korábban sokkal rosszabb helyzetben volt, mint Szlovákia, és éppen a népszavazások voltak azok, amelyek az ország egyesítésének és a központi kormányzat legitimitásának eszközévé váltak.
Ha Szlovákia előre akar lépni, akkor nincs más választása, meg kell erősítenie a közvetlen demokráciát a politikai döntéshozatalban. Ez fájdalmas folyamat, és sok hibát fogunk elkövetni. De nincs jobb alternatíva, hacsak nem akarjuk folytatni a jelenlegi marazmust.
A szerző a Trend főszerkesztője
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
