Brüsszel tavaly nyár óta a lengyelekkel ugyanezt a játékot játszotta el, amelyet most velünk az Erasmus-ügyben, nem mond konkrétumot, hanem pingpongozik a tagállamokkal, és amíg homályban tartja a feltételeket, addig lebegtetni tudja az uniós források kifizetését – mondta Kiszelly Zoltán politikai elemző.
Jól látszik, hogy Brüsszel a lengyeleknek és a magyaroknak egyaránt vonakodik kifizetni az európai uniós támogatásokat, annak ellenére, hogy ezek mindkét országnak járnak – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. A politológus kifejtette, a lengyelek tavaly júniusban gondolták azt, amit mi decemberben, vagyis azt, hogy teljesítették az Európai Bizottság kifizetéshez szabott feltételeit. Hangsúlyozta, számunkra eredendően tizenhét feltételt írtak elő, majd novemberben újabb tízzel álltak elő. A lengyelek tavaly nyáron gondolták ugyanazt, hogy a folyósítás elől elhárultak az akadályok, hiszen aláírták a megállapodást mind az újjáépítési pénzről, mind a költségvetési támogatásról, ám eddig pénzt ők sem láttak. A lengyelek időben előttünk járnak, tehát tudunk tőlük tanulni. A lengyeleknél az LMBTQ-mentes övezetek miatt városokat büntetnek a kifizetések visszatartásával, Magyarországon pedig a magyar egyetemistákat fosztanák meg az Erasmus felsőoktatási csereprogramban történő részvételtől – mondta Kiszelly, hozzátéve, ez nyomásgyakorlás Brüsszel részéről.
Az Erasmus-ügyben Brüsszel például azt kifogásolja, hogy a felsővezetőket ki kell vonni az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumából, de nem határozza meg azt, ki tekinthető ennek, a polgármester, a megyei képviselő, a miniszter vagy az államtitkár – jegyezte meg az elemző. A ködösített feltételek miatt Navracsics Tibor európai uniós pénzekért felelős miniszter, majd később Varga Judit igazságügyi miniszter utazik Brüsszelbe, hogy tisztázzák az uniós elvárásokat. Kiszelly szerint Brüsszel tehát a lengyelekkel ugyanezt a játékot játszotta el, nem mondott konkrétumot, hanem pingpongozott velük, és amíg homályban tartja a feltételeket, addig lebegtetni tudja a kifizetést. Az európai uniós elvárások kapcsán Kiszelly Zoltán felidézte, hogy Emanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár az Elysée-szerződés hatvanadik évfordulóján, január 22-én közös cikket jegyzett a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, amelyben az Európai Tanácsban a többségi szavazásra történő áttérés szükségességéről írtak, amellyel hazánk mellett több kisebb állam sem ért egyet, s ami kiüresítené az uniós szerződésbe foglalt vétójog intézményét. Kiszelly úgy véli, az unió két legerősebb tagállama, úgy tűnik, nem akar a kis tagállamokkal bajlódni az uniós döntéshozatal során.
Mindez épp az Európai Unió történetének legnagyobb korrupciós botránya idején történt, amelyben a múlt héten újabb fejleményeknek lehettünk tanúi, más EP-képviselők mellett hat magyar baloldali európai parlamenti képviselő is érintett lehet a brüsszeli korrupciós botrányban. Kiderült, annak ellenére voksoltak igennel a katari állampolgárok vízummentességére, hogy komoly emberi jogi problémák vannak az országban. A politológus azt mondta, különös alkufolyamatok színezik ezt a korrupciós botrányt, „én meggyőzlek, hogy szavazz Marokkó érdekében, cserében mi szavazunk a magyar kormány ellen”, tette hozzá. Minimum szívességi szinten ezek a „politikai üzletek” látszanak a szavazások eredményein. Jól látszik, hogy magyar baloldali képviselők például számos, Marokkó mellett szóló előterjesztést megszavaztak, a többiek pedig megszavazták a Magyarországot elítélő EP-nyilatkozatot – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
Az elemző a hazai belpolitikai folyamatokat elemezve arra is felhívta a figyelmet, hogy a jászberényi választás után jelentős viták tanúi lehetünk. Úgy vélekedett, hogy az ellenzék számára a jászberényi recept helyben működött, leginkább azért, mert a választók nem tolerálták az önfeloszlatást, és a civil jelöltek győzelmét az is segítette, hogy Gyurcsány Ferenc pártja, a DK nem volt részese az ellenzéki összefogásnak. Kérdésünkre, hogy az ellenzék néhány pártja követheti-e a Gyurcsány nélküli összefogás stratégiáját, Kiszelly azt felelte, szerinte ez nem fog megtörténni. Ugyanakkor felerősödött a vita az ellenzéken belül. A DK egyedül akar indulni ezeken a politikailag fontos harminc-negyven településen.
Márki Zay Péter azt vallja, a jövőre esedékes önkormányzati választáson civilek induljanak, és legyen előválasztás. Karácsony Gergely is ebbe a sorba állt be, ő saját pártjától próbál szabadulni. A pártok azonban Kiszelly Zoltán szerint nem érdekeltek abban, hogy az önkormányzati erőforrásokat átengedjék a civileknek, nem akarják elveszíteni a kifizetőhelyeket. A párbeszédes Kocsis-Cake Olivio DK-ba történő átlépéséről Kiszelly Azt fejtegette, hogy a Gyurcsány-féle kannibalizmus annak a jele, hogy nem növekszik az ellenzéki torta. A DK, ha hetente egy-egy embert átigazol, a támogatottsága felmehet tizenöt-húsz százalékra – vélekedett az elemző. Abban bíznak, hogyha ekkora támogatottság lesz mögöttük, a gravitációs erő bevonzza a kis pártokra eddig leadott szavazatokat.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
