Rekordszámú, 625 keresztnévkérelem érkezett tavaly a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz, összesen 47 férfi és 73 női nevet javasoltak bejegyzésre, közölte a 24.hu megkeresésére az intézmény.
Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs tájékoztatása szerint időről időre újabb divathullámokat lehet megfigyelni a névkérelmekben. 2022 egyik divatja a kettős keresztnevek megalkotása és kérelmezése volt.
Érdemes tudni, hogy a női nevek körében, főleg a német nyelvterületeken egyre gyakoribbak az úgynevezett kettős női nevek, azaz amikor két női nevet egybeírunk. Ilyen nálunk is található szép számmal a női nevek között, és ez a lista folyamatosan bővül, mondta.
Példaként említette a hazánkban már régóta használt és ismert a Marianna, Annamária, Izabella neveket, valamint az újabb keletűek közül az Annabella, Annabori, Annadóra, Annadorka, Annakarina, Annakata, Annaléna, Annalilla, Annaliza, Annalujza, Annamíra, Annaréka, Annaregina, Emmaléna, Emmaróza, Hannabella, Hannadóra, Hannaliza neveket.
Ezt a sort 2022-ben bővítették az Annalina, a Hannaléna és a Pannaróza alakokkal. Ugyanakkor annyira divatos lett ez a névforma, hogy több egészen furcsa összetételt is szerettek volna bejegyeztetni a kérelmezők, mint a Miramilla, Marimária, Zarahanna, vagy férfinevek esetében a Vidmór és a Mikafélix.
Több török, mint magyar eredetű név az újak között
Raátz Judit közölte, a névkérelmezés jogszabályai 2022-ben sem változtak, ugyanakkor megnőtt az olyan kérelmek száma, amikor valaki már felnőttként szeretne nevet változtatni, és az általa kívánt nem szerepel az adható keresztnevek között.
Szintén újdonság, hogy több szülő különböző mitológiai alakok neveit kérelmezte. Ilyen volt a Heimdall, a Belona, és
Ami pedig a legkirívóbb eseteket illeti, a teljesség igénye nélkül
Kérdésre válaszolva elmondta, igazolódott a várakozásuk, miszerint a török nevek népszerűsége megnőhet a sorozatok népszerűsége miatt.
Ha csak a jóváhagyott neveket vizsgáljuk meg, akkor azok között is hét török eredetű nevet találunk, mint az Ajszel és a Szeniz női, valamint a Kadir, az Onur és a Vedát férfinevek. Az elfogadott, illetve a kérelmezett nevek több mint 90 százaléka idegen eredetű (angol, német, szláv, héber, görög, arab, indiai, francia, ír stb.). A jóváhagyott nevek között magyar eredetű összesen három volt: a Veka női, illetve a Maglód, Vezekény férfinevek.
Hozzátette, nagyjából tíz olyan nevet javasoltak anyakönyveztetni más formában, mint ahogy azt a kérelmező szerette volna. Ilyen például a Cínia női név, amely virágnévi eredetű, vagy a Nóha héber eredetű férfinév, amit rövid o-val kértek. De ezeket a neveket a javasolt alakban nem fogadták el a kérelmezők.
Arra a felvetésre, hogy a névkérelmekben érezni lehetett-e az ukrajnai háború hatását, Raátz Judit nemmel felelt. Ez elmondása szerint érthető is, hiszen ha ukrán vagy orosz állampolgárságú szülőknek Magyarországon születik gyermekük, akkor ők a saját hazájukban használatos nevekből választhatnak, ezt nem kell kérvényezniük. Egy érdekes eset volt, amikor kislánynak kérték a Lenina nevet. Persze nem Lenin volt a névadó, hanem a Leni és a Nina név összevonásából alkották meg a nevet.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa azt is elárulta, gyakori, hogy egy nevet többen is szeretnének anyakönyveztetni egy éven belül. A visszatérő slágerek a férfinevek között a Noah, a Deniel, a női nevek között a Maya (ezzel a helyesírással). Többször kérték már a Pablo nevet, illetve a Vilmos és a Mátyás mindenféle idegen helyesírású alakját: Villiam, William, Vilián, Matthias.
Megjegyezte, hogy egy elutasított nevet fél év után ismét lehet kérni. Többen vannak ugyan, akik próbálkoznak, de általában ennyi idő alatt nem változik meg az Utónévbizottság véleménye.
Különlegesebb nevet kapnak a kislányok, mint a kisfiúk
Arra nincs konkrét statisztikájuk, hogy egy újonnan bejegyzett név mennyi idő alatt válik népszerűvé a szülőtársadalomban, de a tapasztalatok szerint viszonylag lassan.
Napjainkban egyre inkább az a cél, hogy mindenkinek egyedi neve legyen. Ha megvizsgáljuk a 2020-as év statisztikáját, akkor azt látjuk, hogy az abban az évben született körülbelül 40 ezer kislánynak majdnem 1500 féle nevet adtak a szülök. Több mint 1000 név tíznél kevesebbszer fordult elő, sőt ezeknek a többsége csak egyszer vagy kétszer – közölte.
Az is tény, hogy a hagyományos nevek lassan feledésbe merülnek, bár ez inkább a lányoknál megfigyelhető.
Az Éva, Julianna, Ilona, Andrea neveket egyre kevesebbszer adják gyermeküknek a szülők, miközben a férfiaknál az újszülöttek névadásában az 50 leggyakoribb név között találjuk a 2020-as statisztikában a László, András, Gábor, Péter, Zoltán, István, János neveket, a József pedig az 51. leggyakrabban választott név volt.
Raátz Judit biztos abban, hogy az idén is megmarad annak az igénye, hogy különleges, egyedi nevet adjanak a gyerekeknek a szülők. De reménykedünk abban, hogy talán a lányok esetében is elkezdődik majd az a folyamat, ami a fiúknál megfigyelhető, hogy a szülők a hagyományosabb, ma már ritkának számító, régebbi neveket is nagyobb számban választják majd.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
