Lőcsén működik az ország egyetlen Braille-nyomdája, évente több száz vakírással készült kötetet és nyomtatványt adnak ki Németi Róbert2023. 01. 04., sze – 04:50 Lőcse (Levoča) |
A Braille-írás január negyedikei világnapja alkalmából a hét elején a Kassától mintegy 80 kilométerre található Lőcsére látogattunk, ahol valamivel több mint ötven évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Lőcsei Matej Hrebenda Vakok és Gyengénlátók Szlovák Könyvtára. A több mint félszáz éves múlttal rendelkező intézmény 1976 óta Szlovákia egyetlen vakírással készült könyvnyomdájaként is működik, 2020 novemberétől pedig a Szlovák Braille-író hatóság első irodájának is stabil helyet biztosít.
A város szívéhez közel található épület kapujánál érkezésünkkor Michal Tkáčik, a két éve működő Szlovák Braille-író hatóság vezetője várt bennünket. Annak ellenére, hogy látását teljes mértékben már nemegész kétéves korában elveszítette, a harmincas éveiben járó férfi úgy közlekedett a számomra labirintusnak tűnő épület folyósóin és több szinten át vezető lépcsőin, mintha látása százszázalékos volna. Pedig korántsem az, de amint elmondta, az, hogy ilyen magabiztosan képes közlekedni, elsősorban képzelőerejének és bátorságának köszönhető. „Ebben a könyvtárban Braille-írással készült könyveket, hangoskönyveket és nagybetűs könyveket gyártunk, tehát az általunk készült olvasmányok és hanganyagok elsősorban a vakok, a látáskárosultak és az olvasási nehézségekben szenvedőknek készül. A könyvtáron belül 2020 novembere óta a Szlovákia Braille-író hatóság is megnyitotta irodáját, melynek én vagyok a vezetője. Ezt azt intézményt a szlovák parlament hagyta jóvá az Egyesült Nemzetek Szervezte (ENSZ) javaslatára, mely az emberi jogok keretein belül minden országban tanácsolja egy ilyen szervezet megalakulását és működését. Az általunk gyártott nyomtatványokat és hanganyagokat tehát a látáskárosultaknak és vakoknak készítjük, melyeket az országban található mintegy 50 kihelyezettségünk valamelyikéből tudják kikölcsönözni az érdeklődők” – magyarázta az Új Szónak Michal Tkáčik. Mint megtudtuk, a két éve működő intézményük alapvető feladata, hogy a Szlovákiában használatos, különféle formában megjelenített Braille-írás egységes legyen, ugyanakkor az írásmód fontosságára is felhívják a figyelmet, elsősorban a vakok és látáskárosultak körében. „Erre azért van szükség, mert az utóbbi időben a folyamatosan megjelenő és rohamosan fejlődő intelligens eszközök miatt egyre inkább a háttérbe szorul a vakírás fontossága, az emberek többsége a hanggal történő információcserét preferálja. Ez egyrészt pozitív hír, hiszen az okoseszközök jócskán megkönnyítik a fogyatékkal élők hétköznapjait, ugyanakkor csökkentik az olvasás- és szövegértési kézségüket. Ezt a tényt sajnos az Amerikában elvégzett kutatások többsége is alátámasztja. Persze mindamellett, hogy a Braille ABC használatát a látáskárosultak köreiben propagáljuk, a nyílvánosságot is folyamatosan informáljuk. A Braille-írásnak csak akkor van értelme, ha a városokban, a tömegközlekedésben vagy más nyilvános helyeken ebben az írásmódban is fel vannak tűnteve az információs táblák és a tájékoztatások” –tette hozzá a szakember.
Lassú folyamat
Annak ellenére, hogy a hazánkban használatos Braille-írást illető döntések elsősorban a lőcsei iroda vezetőjének asztalán születnek, nincs nagy befolyásuk a törvényekre, éppen ezért az országban tapasztalható, a látáskárosultak és vakokat érintő pozitív változások is lassan, lépésről lépésre történnek. „2022-ben fogadták el a szolgáltatások és termékek hozzáférhetőségéről szóló törvényt, mely csak három év múlva, valamikor 2025 során lép majd érvénybe. S bár minket is meghívtak a jogalkotási eljárás egyik tanácsadói csoportjába, az elfogadott törvény csak egy aprányi része érinti a Braille-írást és annak használatát. Egy nagyon lassú, ugyanakkor biztos folyamatról beszélünk, azonban a Braille-írás gyakorlatban történő használata és annak megsegítése igazából mindig a vállalatokon, intézményeken, szervezeteken múlik. Mi igazából annak örülnénk a leginkább, ha a hivatalok vagy éppen a tömegközlekedési vállalatok is egyre több helyen feltüntetnék a Braille-írással készült tájékoztatásokat, segédtáblákat” – mondta reményekdve Michal Tkáčik.
Hangoskönyvek és magazinok
Bár egy átlagos nyomdában évente akár több ezer kötetet is kinyomtatnak, a lőcsei intézmény két nyomdagéppel ellátott műhelyben jóval alacsonyabb számokban mérik az éves teljesítményt. Ahogyt azt Tkáčik részletesen elmagyarázta, ez nem azért van, mert nincs nagyon igény a Braille-írással készült könyvekre vagy éppen hangoskönyvekre, hanem azért, mert egy-egy kötet kinyomtatása nem kevés pénzbe kerül és még annál is több munkát igényel. „Mivel a könyveket egy előre kidolgozott költségvetés és ütemterv alapján készítjük, már az év elején tudjuk, hogy milyen köteteket fogunk nyomtatni. Bár érkeznek hozzánk individuális felkérések és javaslatok egy-egy kötet Braill-írásra való lefordítására és annak papírra nyomtatására, az éves ütemtervbe általában a legkeresettebb olvasnivalók lefordítását soroljuk be. Tudni kell, hogy a Braille-írásra fordított kötet jóval több oldalszámot igényel az eredetinél, ami ugyebár jóval több papírt és munkát jelent. Mindezek mellett komoly munkáról van szó, még mielőtt lefordítunk egy-egy kötetet, a beszkennelt szöveget tüzetesen átolvassuk és kijavítjuk. Talán sokaknak meglep, de a piacra dobott kötetet többsége is rengeteg hibát tartalmaz, ezért fontos, hogy minden szöveget alaposan átnézzünk. Miután elkészülünk a korrektúrával, a szöveget átfordítjuk, és csak egy végső ellenőrzés után küldjük a nyomdába. A kész köteteket az általunk működtetett, mintegy 50 járási könyvtár között folyamatosan cirkuláljuk, hogy mindenki megtalálja a magának való olvasmányt. A nyomtatott könyvek mellett hangoskönyveket is készítünk. Ez is egy hosszú folyamat, az ellenőrzött szöveget ugyancsak szükség szerint kijavítjuk, majd az épületünkben berendezett stúdióban rögzítjük a hanganyagot. A színészek által felolvasott, digitális formátumban rögzített hanganyagot egy internetes könyvtártba töltjük fel, ahonnan személyre szabott bejelentkezési adatokkal tölthetik le maguknak a kívánt hangoskönyvet a felhasználók. Míg nyomtatott formában évente nagyjából 140 Braille-írással készült könyvet adunk ki, a hangoskönyvekből nagyjából 200-at rögzítünk és töltünk fel a digitális könyvtárba” – zárta Michal Tkáčik.
Ki volt Louis Braille?
A Braille-írás vagy Braille ABC egy speciális technikát alkalmazó ábécé. A módszer alapját Charles Barbier fejlesztette ki Napóleon katonái számára azért, hogy éjszaka is kommunikálhassanak, ez volt az ún. éjszakai írás. Ezt alakította át Louis Braille 1821-ben. A Braille-írás segítségével vált lehetővé a vakok számára is az írás és az olvasás elsajátítása. A Braille-ban való kézzel íráshoz sorvezetőt és stílust használnak, a betűket hátulról domborítják ki, a betűk tükörképi párja szerint. Minden egyes Braille-karakter 6 pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. Minden nyelv saját írással rendelkezik, tehát külön Braille-írás van a magyar nyelvhez is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
