Szinte egyáltalán nem kapott semmiféle publicitást – még abban az országban sem, ahol történt – de 2022. július elején egy brutális gyilkossági kísérlet áldozata lett egy 9 éves svéd kislány Skelleftea városában. A tettes egy elviekben 13 éves etióp migráns, akiről azóta már bebizonyosodott, hogy valójában 15 éves. Ezen persze nincsen semmi csodálkozni való, a migránsok gyakran hazudnak az életkorukról, egyrészt azért, mert megtehetik, másrészt azért, mert a léha hatóságok eltekintenek felette. A teljesen impotens svéd állami szervezeteknek itt is lesz szerepük, de erről majd mindjárt.
A néger 2018-ban érkezett Etiópiából. A nyilvántartás szerint ekkor 9 éves volt, valójában 11. Az évek során ezzel annyira nem foglalkoztak, hogy még akkor is a rossz életkorát írták le, amikor a médiumok beszámoltak a bűnesetről – már amelyik beszámolt. Személy szerint én egyetlen olyan forrást találtam, amely nemcsak megpendíti, hogy akár idősebb is lehet a rögzített 13 életévnél, de tényként is kezeli azt, ez az interjút is tartalmazó (ezt érdemes tüzetesebben átböngészni), részletes cikk pedig 2022. december 17-én jelent meg. Ez azért is különösen furcsa, mert a vádirat szerint az iskolában dolgozó munkatársak egy része is tisztában volt vele, valójában mennyi idős a kis sáska, így a szociális intézmények, melyekre oly büszke ez a szebb napokat látott ország, komoly mulasztásokat vétettek az ügyben.
Egyébként a nyilvántartás annyira nem koherens, hogy egy másik forrás arra hivatkozik, hogy az erőszaktevő 2017 nyarán érkezett családjával Svédországba. E szerint ezen év július 6-án kérelmeztek tartózkodási engedélyt, melyet 2018 novemberében kaptak meg, elképzelhető, hogy ezért van "köztudatban" egy másik dátum is. Ezt erősíti az a tény is, hogy a 2018-at említő forrás úgy írja, hogy a néger anyjával és testvéreivel kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt. Itt az apát nem is említik, mintha velük sem jött volna az országba, ami nem igaz, csakhogy ő valamiért nem kapta meg az engedélyt. Egyébként a fekete család szaporodik, mint a nyű. 2018 áprilisában, már Svédországban született egy újabb gyerekük (ő csecsemőként meg is kapta az ideiglenest), majd 2019 májusában egy újabb, ezúttal lány. Ezeket a szaporodó kis sáskákat eteti, ruházza, oltalmazza a svéd állam. Az egész hajcihő végül odáig fajult, hogy idén június 30-án az etióp erőszaktevő állandó tartózkodási engedélyt kapott, annak ellenére, hogy korábban is érkeztek rá panaszok a magatartása miatt.
Itt persze ne arra gondoljon a kedves olvasó, hogy egy zacskó szotyit lopott a sarki boltból. Luna és az etióp ugyanabba az iskolába jártak, 2019-ben három zaklatásos eset is történt, a migráns diáklányokat tapogatott, erőszakoskodott velük, az egyiket le is kurvázta. Az iskola felvette a szülőkkel a kapcsolatot, de a svédországi szociális szolgálat semmit nem lépett az ügyben. 2021 júniusában aztán újabb intő jel érkezett: egy aluljáróban – közel ahhoz a helyhez, ahol később Lunát is megtalálták – az etióp egy nőt bántalmazott, aki el tudott menekülni támadója elől. A nyomozás szexuális indíttatásból elkövetett testi sértésként indult, de kora miatt az iskola és a szociális szolgálat ismét elsikálta az ügyet.
Nos, ilyen háttérrel és még ki tudja mennyi, sosem napvilágra került üggyel érkeztünk meg 2022 júliusához, amikor az "időzített bomba" végül felrobbant. A robbanás borítékolható volt, az időpont volt egyedül kétséges és az, hogy a svéd állam hanyagsága miatt végül ki fog az életével fizetni. Az áldozat végül a 9 éves Luna lett, s ha "hivatalosan" végül nem is fizetett az életével, engedje meg a kedves olvasó, hogy én mégis így fogalmazzak, mert ami innentől kezdve erre a kislányra vár, az minden, csak nem élet.
Luna éppen biciklivel tartott hazafelé, amikor nem teljesen tisztázott körülmények között biciklijét megállította, eztán környékezhette meg az etióp, ugyanis később, a délután fél 6-kor érkező riasztás nyomán a kislányt már a közeli erdő szélén találták meg összeverve. Mint később kiderült, a néger meg is erőszakolta, cipőfűzővel fojtogatta és kikötözte egy fához. Noha Luna valószínűleg részlegesen emlékszik a történtekre, olyan agykárosodást szenvedett, hogy soha nem élhet teljes életet, és természetesen vallomást sem tud megfelelően tenni.
A gyanú persze hamar a bevándorlóra terelődött, ekkor bevallotta, hogy valójában 15, nem pedig 13 éves, azon pedig őszintén meglepődött, hogy Luna életben maradt. Annak ellenére, hogy a szexuális bűncselekmény mellett az etióp tette egyértelmű gyilkossági kísérlet volt, az események olyan mederbe terelődtek, amely az várható volt: a törvényszék a "fiút" pszichiátriai kezelésre ítélte, annak is fokozottan fennáll a veszélye, hogy újra hasonlóan cselekedne. Életfogytiglan, az egész család kitoloncolása természetesen szóba sem jön, a halálbüntetés bevezetésének gondolata pedig valószínűleg eszébe sem jutott senkinek.
Nagyjából ennyit ért a svéd államnak egy svéd kislány élete. Felelős nincs, a szociális háló és csatolt intézményei "csak a dolgukat tették", s ahogy felelős nem, úgy tanulság pedig végképp nincsen.
Luna egy életen át gondozásra szorul, a szülei természetesen ápolni is fogják, ám ha ők már nem lesznek, úgy sorsa még rosszabbra fordul majd. A szülők dühösek és csalódottak, úgy gondolják, hogy az állam és a társadalom nagyobb odafigyeléssel megakadályozhatta volna a tragédiát. Azt is elárulták, hogy szeretnének egy "Lex Lunát", hogy az iskolák és a szociális ágazat hatékonyabb információmegosztással tudják kiszűrni a destruktív elemeket.
Ahogy azt már korábban említettük, Luna élete már sosem lesz olyan, mint azelőtt volt, a rehabilitációval talán részeredményeket el lehet érni (sokak szerint már az csoda, hogy felébredt a kómából), mint például valamennyi beszéd, önálló mozgás, evés (étkezni jelenleg csöveken keresztül tud). Ám mivel hasonló példa nincs igazán az orvostudományban (állapota talán a felnőtt agyvérzéses betegekéhez hasonlít a legjobban), a jövője meglehetősen ingatag.
Javuljon azonban bármennyire az állapota, valódi életét már sosem kapja vissza, köszönhetően egy 15 éves etióp négernek, akit valahol Afrikában kellett volna hogy felfaljon egy oroszlán, ahelyett, hogy bűnözőként garázdálkodna Svédország utcáin és élvezné az európai ország javait. A változás pedig nem az "ellenőrizhetőbb szociális szolgáltatásokkal", hanem brutális, az erőszaktól sem visszariadó svéd fellépéssel, tömeges kitoloncolással érhető el.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
