Világraszóló felhajtást kerítettek az amerikaiak abból, hogy december 21-én vendégül látták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Washingtonban, aki a Kongresszus előtt is beszédet mondhatott. A republikánusok cirkusznak és színházi előadásnak nevezték az ukrán elnök szereplését, mások párhuzamot vontak Hamid Karzai egykori afgán elnök Kongresszus előtt mondott beszédével (2004-ből) – mint ismeretes, az USA afganisztáni demokrácia építése csúfos kudarcot vallott. Zelenszkij látogatása PR-fogás volt, hogy a demokraták könnyebben vigyék át a sokmilliárdos ukrán támogatási csomagot a képviselőházon. Ukrajna minden jel szerint kap pénzt, kap még fegyvert – Zelenszkij útja mégsem volt sikere.
Nem sikerült ugyanis elérnie alapvető célját, hogy az USA háborút eldöntő támogatást adjon Ukrajnának. Joe Biden amerikai elnök egyértelművé tette, hogy az USA nem ad eszközöket a háború megnyeréséhez, csak a vereség elkerüléséhez. Ez persze a sorok között az ukrán haderő, nemzet és gazdaság kivérzését is jelentheti.
A nyilatkozatokon a fenti dilemma nem látszik, a Fehér Ház a helyzet álcázása céljából még arra is hajlandó volt, Patriot légvédelmi rendszert adjon át Ukrajnának. Kérdés, hogy mennyi Patriot kerül végül Ukrajnába, és milyen feltételekkel. A legutóbbi hírek szerint hivatalosan egyetlen Patriot rendszert tartalmaz az elfogadott 1,8 milliárdos csomag, ami ugyan jól mutat a sajtóban, de szimbolikusnál nem nagyobb segítség.
A Patriot rakétáinak darabja ráadásul 4 millió dollárba kerül, ami különösen nagy gazdasági dilemmát jelent. Ha az oroszok kilőnek 70 drónt Ukrajnára, és tegyük fel, hogy Ukrajnának lenne annyi Patriot rendszere, hogy mindet befogja és lelője, az azt jelenti, hogy 280 millió dollárt lőttek el egyetlen rakétatámadás megfékezésére, miközben az oroszok drónjainak összköltsége 3,5 millió (nem számoltuk katonák kiképzésének, az egységek mozgatásának és védelmének költségeit). A különbség 80-szoros. Ilyen számok mellett Ukrajna Patriottal biztosított légvédelme gazdaságilag nem fenntartható.
A számok akkor sem sokkal jobbak, ha csak Kijev védelmére állítják fel. A Patriot egyszerre 9 célt tud megsemmisíteni, vagyis 9 drón 36 millió dollárért – a drónok 450 ezer dolláros összértékével szemben. Aligha lenne politikai akarat Washingtonban egy ilyen pénznyelő fenntartásához.
Biden a Zelenszkijjel folytatott találkozón ráadásul azt is kijelentette, hogy a támadó (nem védekező) fegyverek átadása Ukrajnának “megoszthatja a NATO-t”.
A bne Intellinews összefoglalója szerint a NATO-n belüli feszültség szeptember óta egyre csak nő. Olaf Scholz német kancellár Joe Biden amerikai elnökre reflektálva nemrég arról beszélt, hogy Németország “rendíthetetlenül támogatja Ukrajna harcát, de nem küld tankokat Ukrajnának”, amelyekkel támadni lehetne az orosz területeket.
Ukrajna középhatalmi státusról álmodozik
Az amerikai álláspont lényegében gúzsba köti Ukrajnát, amely teljes mértékben (politikai, gazdasági és katonai értelemben is) ki van szolgáltatva a nyugati segélyektől és utánpótlástól.
A kijevi vezetés nem csinál titkot abból, hogy nem osztja az amerikai aggodalmakat, no meg a konfliktus kiszélesedése miatti félelmeket. Ők úgy látják, hogy nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvetőkkel (300 kilométeres távval mélyen Oroszország hátországába is be lehetlőni), vadászgépekkel és tankokkal megfordíthatják a háborút, és kiverhetik az oroszokat az országból. De ennél többet is akarnak.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó például egy interjúban arról beszélt, hogy a nyugati fegyverekkel Ukrajnáé lenne Európa legerősebb hadserege. Ezek azért érdekes gondolatok, mert idővel fel fogják vetni a kérdést, hogy Közép-Kelet-Európában vajon mely országok szeretnének egy náluk is erősebb országot – amely nemrég még Európa legkorruptabb oligarchikus rendszere volt.
Nincs stratégia a béke irányába
A helyzetet mindenképp bonyolítja, hogy a háborút kizárólag egy orosz-amerikai megállapodás állíthatja meg, de az USA-nak nincs stratégiai terve a háború befejezésére, ami egyébként az európaiakat is aggasztja. A szankciók az orosz gazdaságot ugyan nyomás alá helyezik, de a legtöbben kételkednek abban, hogy sikerült népfelkelést kieszközölni Moszkvában és egy nyugat-barát kormányt Putyin helyébe ültetni.
Azok a hírek sem a nyugati narratívát erősítik, hogy Oroszország kezd kifogyni a lőszerből és a rakétákból. Az Intellinews szerint Oroszország háborús gazdaságra állt át, és augusztusban legyártott rakétákat is bevetett már a fronton, megugrott a félvezetők exportja Hongkongból Oroszországba, a CNN pedig úgy tudja, hogy amerikai technológia is van az Oroszország által használ iráni drónokba.
Ezzel szemben Ukrajnának szinte egyáltalán nem maradt hadiipari termelése, teljes mértékben a Nyugattól függ. Ukrajnában kifogyóban a tarackokhoz használt 155 milliméteres lőszer. Az USA ugyan ígéretet tett a tömeggyártás felfuttatására, de erre leghamarabb jövő derekáig várni kell. Az európaiak már jelezték, hogy a muníciós raktárak csaknem üresek, a gyártáshoz nekik is felfutási idő kell – az uniós tisztviselők sürgölődése Ukrajna felfegyverzése kapcsán a valóság elkendőzését szolgálja.
Tíz hónapja tart a háború, és a jelek szerint a jövő év is erről a konfliktusról fog szólni, annak minden súlyos gazdasági és politikai következményeivel.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
