Kodály Zoltánra emlékeztek a hétvégén a mátyusföldi Galántán. A nagy mester születésének 140. évfordulóján színes rendezvénysorozatot tudhat maga mögött a Kodály-örökséget őrzők társasága.
Hangversenyek, koszorúzások és Kodály-konferencia jegyében zajlott a Kodály 140. emlékünnepség a mátyusföldi Galántán.
Kodály mester gyermekkorában hét évig élt Galántán, ezt a várost tartotta lelki szülővárosának, élete hét legszebb évének nevezte az itt töltött időt, ide kapcsolódik zenei eszmélése is. Első zenei élményeit a szülői ház klasszikus hatásain kívül a Galánta környékbeli szobalányok, szolgálók énekeiből, népi dalaiból kapta, szívesen is emlegette mindig a „Rozikat, Ágneseket” beszédeiben.
Ágnes, Rozi
A 2022-es Kodály-konferencián Pék László, a Mentor TT elnöke mesélte el, hogy megpróbálták Taksonyon felgöngyölíteni ahhoz a bizonyos Vágovics Rozáliához vezető szálakat, akiről Kodály is beszélt a galántai díszpolgárrá avatási ünnepségen.
Büszke vagyok arra, mennyi mindent adott Kodály ennek a régiónak: iskolák viselik a nevét, szobrok, emlékművek állnak, a vonatállomáson a szerelvények indulását jelző taktus is Kodály szerzeménye. Tudom, hogy elsősorban a zene a fontos, de ismerni akarjuk, ismernünk kell a mellékszálakat is, hogyha meghalljuk az Ágnesek, a Rozik nevét, akkor ők is örökké éljenek a szívünkben”
– hangsúlyozta Pék László.
Kodály rendezvények sokasága
A Kodály örökség őrzéséről Mézes Rudolfot, a Csemadok nyugati regionális alelnökét kérdeztük, aki évtizedek óta fontosnak tartja, hogy az emlékeket életben tartsák a régióban.
Tulajdonképpen már az élő Mester is hozzátette a magáét a hagyományok építéséhez, ápolásához mikor 1956-ban beleegyezését adta, hogy a Galántai Kodály Zoltán Daloskör az ő nevét viselje. Galánta a díszpolgárrá avatással köszönte meg Kodálynak, hogy világhírűvé tette a várost”
– magyarázta Mézes Rudolf.
Galánta több országos és nemzetközi szintű versennyel, rendezvénnyel, találkozóval őrzi Kodály emlékét, de nem csak mint zenepedagógusét, hanem mint nyelvészét is. Kevesen tudják például, hogy az első Szép Magyar Beszéd országos verseny is Galántán volt a Kodály Napok keretén belül, ez a nyelvészeti megmérettetés később innen került át Kassára.
A Kodály Napokat 1969 óta három évente szervezik meg Galántán felnőtt kórusok részére.
A gyermek- és ifjúsági kórusok idővel leváltak, és egy külön fesztivált kaptak Csengő Énekszó elnevezéssel. Ezt Érsekújvárban szervezik meg minden Kodály Napokat követő esztendőben.
„A kórusmozgalom a Felvidéken a legnagyobb tömegeket megmozgató mozgalom még ma is, fegyelemre, odafigyelésre, egymás megértésére nevel” – jegyezte meg Mézes Rudolf.
A Kodály Napok sikerét látván különféle művelődési jellegű rendezvények szervezésébe is belevágtak a Mátyusföldön. A nyolcvanas években elkezdték szervezni az Anyanyelvi Napok rendezvénysorozatot – Kodály Zoltán, Vámbéry Ármin és Szenci Molnár Albert szellemi örökségének jegyében. 2000-től megkezdődött a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny szervezése is, amelyet azóta minden évben Galántán tartanak, odafigyelve arra, hogy a régió zeneművészei is képviseltessék magukat. 1992-től évente megvalósítják a Kodály Kórusok Nemzetközi Találkozóját. Az évadzáró rendezvénysorozat, a karácsonyi hangverseny is Kodály zenei hagyatékának jegyében zajlik. Ezekkel az eseményekkel próbálják őrizni és átadni a fiatalabb generációnak mindazt, amit Kodály a Mátyusföldre hagyott.
Örülök, hogy a régióban az alapszervezeteink együttműködésével próbálják működtetni a néprajzi örökséget is őrizni, például a lucázás hagyományát, a mendikálást. A Ringató programok a legkisebb gyermekekkel és a családokkal is megismertetik már a Kodály módszert”
– magyarázta Mézes Rudolf, aki szerint ennek is köszönhető, hogy a régióból tehetséges szavalók, népmesemondók kerülnek ki.
Péczely Saroltával kiváló az együttműködés
A Kodály örökség őrzésében a galántai Csemadok szorosan együttműködik a kulturális szervezetekkel, a civil szektorral és más művészeti csoportokkal, nótaénekesekkel is.
Jó a közreműködés Kodály Zoltán özvegyével Péczely Saroltával, aki aktívan odafigyel a galántaiak munkásságára, a Kodály Zoltán nevét viselő galántai iskoláknak domborművet és mellszobrot is adományozott. Neki köszönhető a galántai vasútállomáson kihelyezett emléktábla, valamint az ő közbenjárására vetíthették le a Kodály-konferencián és a galántai iskolásoknak is a Kodály hangja a zenében című dokumentumfilmet.
Nem ez volt az egyetlen Kodály film, amit a 140. emlékünnepség során levetítettek Galántán. A helyi moziban a Mi Kodályunk című díjnyertes dokumentumfilmet is megnézhették az érdeklődők. Ez egy különleges momentum volt, hiszen ez a film még soha ezelőtt nem járt a Mátyusföldön.
Világelső a begyűjtött anyag
A Kodály 140. emlékünnepségen a Galántai Kodály Zoltán Daloskörrel szorosan együttműködő Pécsi Nosztalgia Kórus is fellépett. Ennek vezetője, Kertész Attila elárulta, a Kodály hagyományok nagyon is élnek. Ha az ember olvassa Kodály írásait, és hallgatja az ő zenéjét, rájön arra, hogy megvan az üzenete a számunkra. A Visszatekintés három nagy kötetében az olvasó olyan gondolatokat talál, amelyek emberségről, kötelességről, a nemzetre való odafigyelésről, akaratról szólnak. Kodály mindig úgy komponálta a műveit, hogy azok üzenetet hordozzanak a közönség számára is.
Kodály a magyar népzenét beépítette a műzenei világba, és ezzel tulajdonképpen meg is mentette ezt a rendkívüli kincset. A felgyűjtött anyag értékében és számában is világelső. Ez az örökség mindenképpen visszautal ránk, nemzetünkre, az egész Kárpát-medencére, és ebben Kodálynak óriási jelentősége van”
– nyilatkozta Kertész Attila. Úgy fogalmazott, Magyarország és Felvidék együttműködése a Kodály-örökség őrzésében kiváló és hasznos.
Sok esetben a Felvidék még példát is mutat az anyaországnak abban, hogyan kell az ilyen kincset, egy ilyen roppant méltó és áldott örökséget őrizni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
