Ha a kedves olvasó így szombat délelőtt végiggondolja egy átlagos napja rutinszerű cselekvéseit, rá kell jönnie, hogy a napjában alig van olyan, amihez nem kell villanyáram.
Felkelünk, a lakásunk melegét adó fűtéshez villanyáram kell, ha gázfűtésünk van, azt is áram vezérli. Megmosakszunk, ha a vizet nem vödörben hoztuk a kútról, akkor azt is villanyáram juttatta a vezetékbe. Bekapcsoljuk a kávégépet, és megfőzzük reggeli kávénkat. Ehhez sem kell már tüzet rakni, és sparhelten vizet forralni, ahogy nagyszüleimnek. Ha áramszünet van, és házunkban nem működik a router, idegesek vagyunk, hogy csak mobilon tudunk netezni.
Próbáljuk elképzelni annak a szülőnek a kétségbeesését, akinek gyermeke életmentő szívműtétre vár, erre a műtét előtti napon rakétatámadás miatt megszűnik az áramellátás.
A Washington Post szívszorító riportban számol be Volodimir és Olha Tkacsuk családjának megpróbáltatásairól. A család Kijev külvárosában, egy lakótelepi lakás nyolcadik emeletén él. A párnak már van egy 17 éves lánya, Krisztina, augusztusban pedig ikreik születtek, Nikol és Daniel. Ez önmagában nagy öröm, de két újszülöttet ellátni akkor sem feltétlenül egyszerű, ha nincs háború.
Az ikerpár egyik tagjának, Nikolnak ráadásul szívproblémái voltak, műtétre szorult, melynek időpontját a kijevi Gyermekkardiológiai Központban november 24-ére tűzték ki. November 23-án viszont Oroszország elsöprő rakétatámadást intézett az ukrajnai polgári infrastruktúra létesítményei ellen. Kijev is több találatot kapott, szünetelt az áramellátás.
A család, biztos, ami biztos, meg akarta kereszteltetni a gyermeket. Nagyobb lányukat pár szelet pizzáért szalajtották egy közeli étterembe a kis létszámú keresztelő vendégeinek, de már nem ért oda. A rakétatalálat következtében beszorul a liftbe, ahonnan két órába tellett, mire kiszabadították.
Az egyik gyermekem a liftben, a másikat én keresztelgetem, holnap pedig szívműtétünk lesz. Szörnyű időszak volt
– emlékszik vissza Olha Tkacsuk. – Amikor az ember hideg lakásban van, vizet kell találnia, ami nincs, és nincs fény, és meg kell fürdetni a kisgyereket a hideg vízben, és fel kell készíteni a műtétre, ez nagyon ijesztő.”
Ilja Jemec kórházigazgató azzal fogadta őket, hogy áram ugyan náluk sincs, de egyelőre van elegendő gázolaj a generátorok működtetéséhez. A csecsemő tüdejét azonban beteg szíve annyira legyengítette, hogy melegen kellett tartani ahhoz, hogy elkerülje a fertőzéseket és a betegségeket.
Meg kellett műteni, ez volt a kisebbik rossz. Fennállt a veszélye egy újabb támadásnak, ami tovább rontotta volna a helyzetet. De ha nem műtjük meg, a gyerek meghal”
– mondta a kórházigazgató. Szerencséjükre a kórház tartályaiban még víz is akadt, a gyermeket pedig egy speciális, melegítős matraccal sikerült melegen tartani a műtét idején. „Hála Istennek, kint csak fagyos volt a hőmérséklet, nem pedig -10, -15 fokkal hidegebb” – mondta Jemec.
A csecsemő túlélte a nem ideális körülmények között végrehajtott műtétet, állapota alkalmassá tette a kórház elhagyására, de továbbra is melegen kell tartani.
Ha újra lekapcsolják a fűtést, máshova kell mennünk a gyerekekkel. Az egyik lehetőség, hogy a férjem szüleihez költözünk, egy másik városba, nekik fatüzelésű kályhájuk van”
– mondta.
Lakik azonban a városban vélhetően több százezer ember, akinek nincsenek vidéken élő rokonai, ők nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Kijev lakossága a háború előtt hárommillió körüli volt, hivatalosan 2,9, de, mint minden fővárosban, itt is sokan éltek anélkül, hogy bejelentkeztek volna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a polgári infrastruktúra elleni csapásokat követően bejelentette, országszerte 4000 „legyőzhetetlenségi pontot” hoznak létre. Ezek olyan óvóhelyek lesznek, ahol lesz fűtés, áram, internet, meleg italok. A pontok kialakítása azonban nem halad zökkenőmentesen. Az államfő nemrégiben bírálta Kijev vezetését.
Nem minden városvezetés végzett jó munkát”
– mondta, a fővárost külön kiemelve. „Sok panasz van Kijevben. A kijevi lakosoknak nagyobb védelemre van szükségük” – tette hozzá. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester azonban visszautasította az elnöki bírálatot, mondván: „Nem akarok politikai csatározásokba bocsátkozni, különösen a jelenlegi helyzetben. Felesleges.”
Mivel a rakétacsapások egyre kiterjedtebb károkat okoznak a javítások is tovább tartanak, és Ukrajna nagy részén több órát töltenek áram nélkül.
A Washington Post azt írja, katonai elemzők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök abban reménykedik, hogy az energetikai és közmű-infrastruktúra elleni támadásokkal demoralizálja a lakosságot. Úgy tűnik azonban, hogy a terve visszafelé sült el. Interjúkban az ukránok azt mondták, még eltökéltebbek, hogy kibírjanak mindent, amit ez a tél hozhat. Ez persze nem reprezentatív minta. Vannak arra utaló jelek is, mint például Zelenszkij kirohanása Klicsko ellen, hogy megindult a bűnbakkeresés, és elszabadultak az indulatok.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
