Az eredeti 1943-as kurszki csata előtörténete az volt, hogy ekkor volt az utolsó nagy remény, hogy az 1943 februárjában Sztálingrádnál totális vereséget szenvedett nyugati koalíció vissza lesz képes venni az események irányítását a keleti fronton.
Sztálingrádnál a nyugati koalíciós erők – a tengelyhatalmak – kb. 800 ezer katonát vesztettek, ebből a magyar veszteség 140 ezer volt. Az orosz oldal ugyan többet vesztett – 1,2 millió embert -, de megnyerte a csatát.
A gyors orosz előrenyomulást azonban sikerült megállítani Kurszknál, sőt a német haderő sikeresen kezdett ismét keletre haladni. A helyzet július végére olyan lett, hogy a szovjet vezetés komolyan kezdett aggódni, a német erők ugyanis közel álltak ahhoz, hogy 2 millió főnyi szovjet haderőt bekerítsenek.
Azonban Zsukov marsall felismerte a német bekerítés irányát, s azt sikeresen megakadályozta. Napok alatt összeomlott a német támadás, s ismét hatalmas vereség lett a vége. Megint vesztettek a németek 200 ezer embert, s bár az oroszok a dupláját, az utóbbiak nyertek. Továbbá kiderült: a fejlettebb német haditechnika se képes sikert eredményezni.
A szovjet belügyek szempontjából ekkor indult meg Zsukov karrierje: másodjára derült ki, hogy Zsukov jobban ért a hadügyekhez, mint Sztálin, s ezt immár Sztálin is elismerte. Innentől kezdve Sztálin soha többet nem hozott katonai döntéseket Zsukov megkérdezése nélkül.
De a lényeg: innentől a németek már csak hátráltak.
Remélhetőleg most is ez lesz a végkimenetel. A kijevi liberális-náci koalíciós erők várhatóan menekülésre fogják, s végre hazamennek Berliniv és Washingtoniv felé.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
