A Politico brüsszeli hírportál szerdán megszellőztetett információi szerint az Európai Bizottság azt tervezi, hogy megkerüli Magyarország vétóját a globális minimumadó kérdésében. Jelenleg egyedül Budapest ellenzi az uniós versenyképességre újabb csapást mérő intézkedést.
A Politico úgy tudja, hogy négy uniós tagállam pénzügyminisztere elkezdte felmérni a többi tagállam hajlandóságát az “együttműködési megállapodás” intézményének alkalmazására.
Az adótörvények jelenleg egyhangú döntést követelnek meg, Magyarország azonban ellenáll a Washington és Brüsszel által is erőltetett globális minimumadónak. A fő probléma az, hogy annak egy része 15 minimális jövedelemadó bevezetésére kötelezné az országokat. Magyarországon ma ez 9 százalék, így súlyosan érintené versenyképességét és vállalkozói környezetét.
Kevésbé rossz elképzelés az intézkedés azon része, hogy a nagy globális (főleg amerikai) techcégek, minta Google, Meta vagy az Amazon, abban az országban is fizessenek adót, ahol bevételeikre szert tettek, ne csak ott, ahol bejelentett székhelyük van (a Google esetében ez Írország, ahol 12,5 százalékos a jövedelmadó).
Ha meglenne a kellő támogatás Magyarország ellen – írja a Politico – akkor az EU végrehajtó testülete megerősített együttműködési kezdeményezést indít a jövő havi luxemburgi találkozón.
A megerősített együttműködés egy olyan mechanizmus, ami tagállamok egy csoportja számára lehetővé teszi egy adott rendelkezés bevezetését. Épp az olyan esetekre találták ki, ahol egy van több tagállam vonakodása lassítja egy intézkedés megvalósulását.
A dolog érdekessége, hogy várhatóan nem csak Magyarország akadályozhatja a globális minimumadót. Áprilisban ugyanis azért nem ment át a javaslat szövegezése az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsán mert akkor már Lengyelország sem támogatta – az újjáépítési alapból neki járó eurómilliárdok blokkolása miatt. Ezt a vitát látszólag júniusban sikerült rendezni, ám az uniós bürokraták nem fértek a bőrükbe, megszegték a Varsónak tett ígéretüket, így most ismét konfliktus várható.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Olaf Scholz német kancellár épp erre az esetre hivatkozva szorgalmazza most a vétójog megszüntetését két területen: az uniós külpolitikában és az adózási kérdésekben. Ez az áldozat Németországot nem bántja, mert elsősorban monetáris és pénzügyi kérdésekben érdekelt a vétójog fenntartásában – és azt persze nem firtatja.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
