Lezárult vasárnap a népszámlálás Romániában: az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a cenzus négy és fél hónapjában 18,15 millió személyi kérdőívet regisztráltak, ami azt jelenti, hogy a becsült lakosság 95,4 százalékát sikerült nyilvántartásba venni. A Népszámlálás.ro kampánykoordinátora, Barna Gergő szerint a romániai magyarok száma nagy valószínűséggel meghaladja az egymilliót, de hogy mennyivel, azt csak decemberben fogjuk megtudni.
Bár a tavaly decemberben meghatározott célt, vagyis a 19,02 millió megszámolt lakost nem sikerült elérni – azzal együtt sem, hogy első alkalommal volt online regisztrálásra is lehetőség –, Barna Gergő szociológus szerint jó számok lettek a végére, még a 2011-es népszámlálásnál is jobbak. Akkor 94 százalékos volt a népszámlálás hatékonysága, most meg 95,4 százalékos.
Jól teljesített Kovászna megye. A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül Szilágy megyében több személyi kérdőívet regisztráltak, mint a statisztikai intézet által becsült lakosságszám, az összeírás hatékonysága így 100,8 százalékos volt. Szintén jól szerepelt Kovászna megye, itt a feltételezett népesség 99,5 százalékét írták össze. A többi megyében ez a mutató alacsonyabb, ami azt is jelentheti, hogy alulszámlálás történt, vagy hogy a lakosság csökkenése erőteljesebb volt, mint ahogy azt a statisztikusok becsülték. Szatmár megyében a feltételezett népesség 97,5, Bihar megyében 97,4, Hargita megyében 96,3, Arad megyében 96,2, Maros megyében 94, Kolozs és Brassó megyékben pedig a 93,2 százalékát regisztrálták.
Országos szinten Temes megyében volt a legkevésbé eredményes az összeírás, itt a becsült népesség 83,5 százalékát rögzítették. Bukarestben ugyanez a mutató 85,2 százalékos. A városok részvételi arányairól nem közölt adatokat a statisztikai intézet. Száz százalék felett? Több megyében 100 százalék feletti eredmény született a becsült lakosság számához képest, ilyen Vrancea (109%), Beszterce-Naszód (106,8%), Botoşani (105,9%), Călăraşi (102,2%), Teleorman (101,4%), Olt (101,3%), Gorj (101%), Szilágy (100,8%) és Neamţ (100,7%) megye. Bár sokan fennakadnak ezen, Barna Gergő szerint nincs okuk rá, hiszen több dolgot is jelenthet a száz százalék feletti arány: egyrészt egy becsléshez viszonyítják a számokat, ami lehet, hogy nem pontos, másrészt az összeírt személyek, kérdőívek száma is csökkenhet még az adattisztítás folyamán, lehetnek például duplumok benne. másrészt lehetnek olyan települések, ahol nagyobb volt a bevándorlás, például városok közelében, vagy egyszerűen demográfiai növekedés van.
„Sikeresnek tekinthető” A lakossági összeírás elmúlt időszakáról a Népszámlálás.ro kampánykoordinátora elmondta, hogy nagyon hosszú folyamat volt, szinte négy és fél hónapot tartott, és az utolsó számokat látva azt mondhatja, hogy inkább sikeresnek tekinthető, annak ellenére, hogy sok még a bizonytalanság, valamint sok akadály merült fel az elmúlt időszakban: az online kitöltési platform folyamatos akadozott, az egymást érő technikai malőrök, a kérdezőbiztosok hiánya egyaránt rányomta bélyegét a cenzusra. „Az, hogy sikerült majdnem 18,2 millió személyt lekérdezni, az azért egy jó eredménynek tekinthető. Meglátjuk majd, hogy ez pontosan mit jelent, hogy hány egyedi személy van, aki meg is felel a módszertani előírásoknak, és benne is marad az adatbázisban, illetve az is kérdés, hogy mennyivel fogják kiegészíteni az adatbázist” – értékelt a szociológus a Székelyhonnak. Hozzátette: három módszert fognak alkalmazni az adattisztításon belül, egyrészt lesz részleges hiánypótlás, amikor valamilyen adatok hiányoznak, ezeket egészítik ki – például azok esetében, akik online vettek részt a népszámláláson, és nem jutottak el a végéig. Kétmillió ilyen személy van, akinek nem érvényesítették az online szakaszban kitöltött kérdőívét, és nem tudjuk, hogy hány esetben jutott el hozzájuk ténylegesen a kérdezőbiztos is – emlékeztet Barna Gergő.
A részleges hiánypótlás mellett van a másik módszer, amikor a meg nem számolt lakosság hiányzó adatait a statisztikai imputálás eszközével emelik be a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy például a lakossági nyilvántartó, az egészségügyi biztosító vagy a nyugdíjpénztár adatait fogják átvenni a népszámlálási adatbázisba anélkül, hogy a nemzetiséget vagy a felekezeti hovatartozást külön meghatároznák. Harmadik módszer szerint pedig statisztikai becsléseket végeznek olyan esetekben, amikor például egy olyan információ hiányzik, hogy hőszigetelt-e a lakás vagy sem. Csak a végleges adatközléskor derül ki pontosan, hogy hány személy vett részt sikeresen az önkitöltéses szakaszban, hány a lekérdezéses folyamatban, és hányan kerültek be regiszteri adatbázisokból – magyarázta a szociológus. Hozzátette, az elsődleges eredményeket leghamarabb 2022 decemberében hozzák nyilvánosságra, majd a kiegészített és véglegesített adatokat a 2023-as év végén. Mennyi az annyi a magyarok körében?
Barna Gergő elmondta, hogy a magyar közösség szempontjából akkor lesz sikeresnek tekinthető a népszámlálás, ha a nyilvántartásba vett romániai magyarok száma legalább 1,1 és 1,2 millió között lesz, és az etnikumukról nyilatkozók körében a magyarok számaránya viszonylag stabil marad. „Az nagyon valószínű, hogy egymillió felett van a magyarság száma, de hogy ez egymillió száz vagy egymillió kettőszáz, azt nem tudjuk. A részvételi adatok pontos becslést nem tesznek lehetővé, épp a népszámlálás feladata az, hogy a lakosság számát és az egyes etnikumok arányát feltárja. Ezzel meg kell várnunk december végét – hangsúlyozta a szociológus. Az idei volt az első népszámlálás Romániában, amely digitálisan zajlott, ugyanakkor a 13. cenzus az ország történetében, illetve a negyedik összeírás az 1989-es rendszerváltás óta.
Forrás: Szekelyhon.ro
Fotó: Pinti Attila
The post Népszámlálás: a becslések és a részvétel alapján valószínűleg meglesz az egymillió magyar appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
