A Lakitelek Népfőiskola kutatási programsorozatának első szakasza 2022 májusában – Martos, a Csallóköz, a Garam mente és Nyitra vidéke után – ezúttal az Ipoly mentén valósul meg. Az Ipolyság Kollégium csoportjai 35 településen végeznek értékfeltárást.
A Lezsák Sándor elnök úr által alapított Lakitelek Népfőiskola 2015 óta módszeresen járja végig a Kárpát-medencét, hogy felderítse, miként élnek a magyarok az elcsatolt területeken, s miként tudják megélni magyarságukat, identitásukat. Hosszas évtizednyi megalapozó munkát követően 2015-ben indult az a nagyszabású, 29 terepi felmérést magába foglaló kutatási programsorozat, amelynek eddig 34 magyarországi és külhoni egyetem közel ezer egyetemi hallgatója és oktatója volt a részese”
– fogalmazta meg kérdésünkre a Lakitelek Népfőiskola technikai szervezője, Halász Gergely. Mint mondta, a faluszociológiai jellegű műfajt értékfeltáró kutatásoknak nevezik, melyek során az elcsatolt területeken kérdőíves és mélyinterjús technikákkal vizsgálnak minden magyar vonatkozású értéket (szokásokat, hagyományokat, közösségi szerveződéseket, kismesterségeket, épített örökséget, természeti környezetet, gasztronómiát stb.), legyen az akár materiális, akár immateriális. Mindegyik tanulmányút végén a résztvevőkkel közösen könyvet írnak és szerkesztenek a tapasztalatokból, a konzekvenciákból.
Minden kutatás két körből áll. Az első a kvantitatív szakasz, amely során kérdőívezünk. Bárhol járunk a Kárpát-medencében, a harminc kérdést tartalmazó kérdőív mindig ugyanaz, így az eredmények összehasonlíthatóak. A második a kvalitatív szakasz, amely során mélyinterjúzunk, vagyis kisebb életútinterjúkat készítünk. A két kutatási kör között eltelik pár hónap, akkor zajlik a már összegyűjtött anyagok, adatok rendezése, összegzése, értékelése”
– hangsúlyozta a szervező. Elmondása szerint a kutatás végén megjelenő tanulmánykötet egyfajta erőforrásleltár, valójában egy látlelet, egy pillanatfelvétel az adott térség és településeinek állapotáról. Ezzel az anyaggal kívánnak hozzájárulni ahhoz az értékőrző munkához, ami elengedhetetlen azon helyi személyek számára, akik meg kívánják őrizni a településeik értékeit, hagyományait:
Amikor elkészül a kötet, a kutatási területen egy könyvbemutatót szervezünk, s mindenkit meghívunk, aki segítette a munkát. A jelenlévők ingyenesen egy tiszteletpéldányt szoktak kapni.”
A koronavírus-járvány miatt a Lakitelek Népfőiskolán az elmúlt két évben kényszerleállás volt a kutatások terén, de 2020 őszén újraindult a folyamat, s mostanra az Ipoly térségét is elérte. Az Ipolyság Kollégium szakmai vezetője, Jámbor Mónika arról számolt be, hogy a május 8–15. között megvalósuló kutatás első részének előzményeként, két héttel a megkezdett munka előtt egy találkozót szerveztek, amelyre meghívták az érintett 35 település polgármestereit. Itt ismertették az Ipolyság Kollégium céljait és a kutatás részletes munkamenetét:
Minden községben kijelöltünk egy-egy olyan segítőt, aki ismeri a helyi lakosokat, s aki a kutatás ideje alatt a csapatokat segítette. A kutatók településenként nyolc-tíz olyan lakost (tanítót, plébánost, krónikást, kézművest, írót stb.) látogattak meg, akik valamilyen formában már hozzájárultak saját községük értékeihez. Felkértük az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria igazgatóját, Pálinkás Tibort, hogy mutassa be az Alsó-Ipoly mentét a kutatásra jelentkező egyetemistáknak. Erre Kemencén, a Kőrózsa Panzióban sor is került.”
A kutatásban részt vevő több mint negyven fiatal tizenegy csoportra osztva járt be három-három községet. A helységeket úgy igyekeztek szétosztani, hogy azok lehetőleg egymás szomszédságában legyenek, s számításba vették az ott élő magyarság arányát is; így mindegyik csoportnak körülbelül ugyanolyan nagyságú település jutott. Naponta 9-től egészen az esti órákig ott is tartózkodtak.
A hetet egy harminc kérdést magába foglaló kérdőíves munka jellemezte. A kérdésekre adott válaszokból a kutatók számára kialakult egy kerek történet az adott község múltbéli történéseiről, hagyományairól, értékeiről, az ott lakó magyar emberek korábbi és jelenlegi életéről”
– mondta el Jámbor Mónika, majd így folyatta: – Attól tartottunk, hogy a koronavírus-járvány kapcsán bezárttá és bizalmatlanná lettek az emberek, de az örömteli találkozásokat és az emberek egymásra találását tapasztalva már a kezdeteknél eloszlott minden félelmünk. Pozitívumként megemlíteném azt is, hogy a fogadó fél szinte mindenhol ebédet is igyekezett biztosítani a csapatok tagjainak, függetlenül attól, hogy ez nem volt előre megbeszélve.”
A program finanszírozta a napi háromszori étkezést, a szállást és a csapatok teljes üzemanyagköltségét; s a résztvevők szerény tiszteletdíjat is kaptak”
– részletezte Halász Gergely, aki szerint a gyakorlati terepmunka kiváló szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget rejt magában az egyetemisták és a főiskolások számára, hiszen a helybéliek minden esetben saját otthonukban fogadják őket, így közvetlen módon kerülhetnek kapcsolatba a valóságukkal, s realisztikus képet tudnak kialakítani az ottani viszonyrendszerről.
A szervezők és a kutatók bíznak benne, hogy ősszel zavartalanul folytathatják a megkezdett munkát a mélyinterjúkkal, amelynek eredménye minden bizonnyal egy csodás kiadvány lesz az Alsó-Ipoly mente 35 községéről.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/23. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
