Ismét feléledt az érdeklődés a Hegyétére tervezett logisztikai parkkal kapcsolatban. Egyelőre semmi nincs jóváhagyva, a lakossági petíció miatt is. A harmadik döntésre vár mindenki. Kell, vagy nem kell a környezetvédelmi hatástanulmány, amely az egész projekt kiindulópontja.
Ismét feléledt az érdeklődés a Hegyétére tervezett logisztikai parkkal kapcsolatban. Egyelőre semmi nincs jóváhagyva, a lakossági petíció miatt is. A harmadik döntésre vár mindenki. Kell, vagy nem kell a környezetvédelmi hatástanulmány, amely az egész projekt kiindulópontja.
Hegyétén immáron két éve tart a dilemma a logisztikai park körül. Lesz? Nem lesz? A lakosok többsége ellenzi, a járás nem támogatja, a beruházó nem tágít. Az első, 2020 decemberében született döntés alapján, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal úgy döntött, a projekt megvalósításához környezetvédelmi hatástanulmány szükséges. A beruházó Panattoni Slovakia Development cég fellebbezése után született meg 2021 decemberében a járási hivatal második döntése, mely szerint nincs szükség környezetvédelmi hatástanulmányra. Ezt a döntést vétózta meg a Nagyszombati Kerületi Hivatal, május 5-én, és újraértékelésre, az érintett személyek, illetve szervezetek észrevételeinek a figyelembevételére szólította fel a Dunaszerdahelyi Járási Hivatalt. A pingpong tehát folytatódik, a labda most ismét a járási hivatalnál van, amely már harmadszor fog ez ügyben döntést hozni. Erre döntésre vár most mindenki.
A bemutatott tervek szerint Európában az egyik legnagyobb, szlovákiai viszonylatban pedig a legnagyobb logisztikai parkot tervezik megépíteni Hegyétén, mintegy 30 hektárnyi, első osztályú termőföldön. Összesen 7 csarnok építését tervezi az amerikai székhelyű Panattoni cég szlovákiai kirendeltsége, amelyek közül a legnagyobb mintegy 800 méter hosszúságú és 200 méter szélességű lenne. Ilyen csarnok eddig nincs sehol Európában. Az engedélyeztetési eljáráshoz csupán ezt az egy csarnokot mutatta be a beruházó, a többi hat csarnok „lemaradt” a jóváhagyásra benyújtott térképről.
Látva a lakossági ellenállást, valamint azt a tényt, hogy mintegy 60 hektár kitűnő minőségű termőtalajról van szó, a Szlovák Földalap felajánlott a beruházónak egy autópálya közelében lévő csere telket, amit az amerikai cég visszautasított. Annak ellenére, hogy semmi sem indokolja Hegyéte kiválasztását egy ilyen volumenű és típusú beruházáshoz, logisztikailag távolról sem olyan attraktív, mint a felajánlott cseretelek, a beruházó ragaszkodik ehhez a helyhez. Sokan nem értik miért. A hatvan hektáros telek magánkézben van, tulajdonosa annak adja el, akinek akarja. Az Agrárkamara és a Szlovák Földalap is csupán rosszalló véleményének adhat hangot, ha nem mezőgazdasági termelésre lesz felhasználva. Bár valószínű, hogy ez a meglátás is átértékelődik, hiszen az ukrajnai háború kapcsán az energetikai válságon túl egy élelmezési válság fenyegetése is reálissá válhat.
„A dunaszerdahelyi járás szempontjából nem szükséges egy újabb ipari park megépítése. Az érvelés, hogy munkahelyeket biztosít, sem erős, hiszen 4 százalék körül van a munkanélküliek aránya a járásban, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki dolgozni akar, talál munkát. Nekünk itt a Csallóközben most már végre arra kellene fókuszálnunk, hogy fenntartsuk az ország éléskamráját és megőrizzük a még megmaradt ivóvízkészletét. Nem lehet olyan állapotot fenntartani, hogy kisebb-nagyobb részérdekek kerüljenek előtérbe, illetve különböző üzletcsoportok, vállalkozó csoportok, önkormányzatok, polgármesterek érdekei érvényesüljenek a közérdek rovására” – magyarázza Deraj Mihály a Dunaszerdahelyi Járási Hivatala vezetője.
Csak az első, legnagyobb csarnok 2000 munkaerővel számol, ami másfélszerese Hegyéte lakosságszámának. „Ennek és az ehhez hasonló nagyságú beruházásoknak országos jelentősége és kihatása van. Meg kellene határozni egy felső határt, ameddig a helyi önkormányzat dönthet, de a hegyéteihez hasonló mértékű projekteknél már országos szinten kellene dönteni, hiszen az országos ivóvízkészlet és termőföld kihasználtsága nem köthető egy település önkormányzatának a döntéséhez. Teljes abszurditás, hogy egy kis község döntsön országos kihatású tényekről.” – vallja Deraj.
„A lakosok több mint 90 százaléka írta alá az építkezés elleni tiltakozó petíciót, amit a polgármester nem ismert el. Nyomós érveket adtunk a Környezetvédelmi Hivatalnak, többek közt azt is, hogy a naponta tervezett pár száz kamion forgalma egy harmadrendű útra lesz irányítva, lakóövezetben. Hiába rajzolt a beruházó egy másik útvonalat a tervezetbe, ez sem jogilag, sem fizikailag nem kivitelezhető” – mondja Bindics Zsolt, a petíció egyik szervezője, majd folytatja: „Eltökélt szándékunk, hogy következő lépésként megkeressük a Panattoni cég amerikai vezetőségét, hogy tájékoztassuk a helyzetről. Meggyőződésünk ugyanis, hogy fogalmuk sincs a nálunk zajló fejleményekről.”
Még semmi nem dőlt el, a befektető részéről továbbra is alternatíva lehetne, ha elfogadná a felajánlott csere telket és elindulhatna az építkezés, amennyiben valóban maga az építkezés és nem az építkezés helye a fontos. A lakosok nem adják fel, október végén önkormányzati választások lesznek és az itt megválasztott képviselők kezében lesz a végleges döntés a logisztikai park sorsáról Hegyétén.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
