Orosz-ukrán konfliktus, olajembargó – ezek voltak a fő témái a TA3 Téma dňa (A nap témája) című politikia műsorának, melyben hétfőn este az egymással egykor vérremenő vitákat folytató két politikus, Gyimesi György (OĽANO) parlamenti képviselő és Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár voltak a meghívott vendégek.
Már az elején érdemes leszögezni, hogy a műsorvezető kérdéseiből, és kérdései közé beszúrt állításaiból nyilvánvalóan követte a mainstream narratívát, többek között, hogy minél gyengébb Oroszország, annál erősebb az EU, és hogy az olajembargó kérdését egyedül Magyarország akadályozza. (Mindkét állítás téves).
A Gazprom “blöffje”
– mondta Martin Klus arra a kérdésre, hogy a Gazprom hétfői lépése az orosz gázcsapok elzárást jelenti-e.
A Gazprom hétfőn nem foglalt le kiegészítő földgázszállító kapacitásokat a Szlovákián keresztül menő korridoron. Ez nem a leszerződött szállításokat érinti, így a földgázkapacitás elmaradása az ellátást érdemben nem befolyásolja. Kihat azonban a lekötött mennyiségeken túli, azonnali piacra szánt mennyiségekre, és így a földgáz tőzsdei árára is.
Gyimesi egyetértett abban Klusszal, hogy jelenleg Oroszországnak nincs oka elzárni a gázcsapokat. Elmondta azt is, hogy nagyon nem lenne jó, ha 2009-hez hasonlóan ezúttal is a gázszállítások leállásáig fajulna a dolog.
Gázfegyver
Klus szerint Oroszország az által exportált földgázra nem csak áruként tekint, hanem fegyverként is, amelyet gyakran használ arra, hogy érdekeit érvényesítse más országokban.
“De ahogy mondtam, az orosz állami költségvetés nagymértékben függ a kőolaj és földgáz exportjától. Azt el tudom képzelni, hogy valamiféle pozícióharccal felhajtsák egyes termékek árait és hogy megváltoztassák a szállítási útvonalakat aszerint, hogy mely országok követik őket, vagy melyek kevésbé kritikusok. De nem hiszem, hogy teljesen leállna a gázszállítás, mert az katasztrofális lenne az orosz gázipar számára is”
mondta Klus. A külügyi államtitkár a Lengyelország irányából érkező gázellátás perspektíváját emelte ki alternatívaként, csak épp azt nem mondta el, hogy az onnan érkező mennyiségek messze nem tudnák kielégíteni a szlovák keresletet.
“Érthetetlen” Szlovákia sarkos álláspontja
Gyimesi kiemelte, hogy Szlovákia álláspontja az orosz energiahordozók tekintetében számára is érthetetlen, többek között azért, mert eddig Oroszország stabilan és megbízhatóan illetve elfogadható szállította a földgázt Szlovákiának. Kifejtette,
“Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy lesz-e elég cseppfolyósított földgáz Szlovákiának, és hogy meg tudják-e majd maguknak engedni az emberek”
fogalmazott az LNG importjának nehézségeire és magas árára utalva (a cseppfolyósított földgáz fogadására Európában nincs elég infrastruktúra-kapacitás, a világ LNG termelőkapacitásai pedig nem tudják ellátni Európát földgázzal úgy, hogy az kitudja váltani az orosz gázt – a szerk.).
Gyimesi azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország és Bulgária már nem kap közvetlenül Oroszországtól földgázt megjegyezte, hogy bár
“Bulgária kap LNG-szállítmányokat az Egyesült Államoktól állítólag az orosz gázénál alacsonyabb áron, ám nem tudni, hogy ez a kereskedelmi politika tartós lesz-e, vagy csak átmeneti segítség az amerikai szolidaritás jegyében. Én leginkább attól tartok, hogy ha Oroszország valóban leállítaná a gázszállítást, akkor Szlovákiát nem csak extrém drágulás fogja sújtani, hanem szó szerint katasztrófa lesz, mert a szegényebb szlovákiai régiókban már most os gondot okoz a családoknak a gázszámla befizetése.”
emelte ki a parlamenti képviselő.
Gyimesi szerint az orosz gázról való gyors leválást sürgető szankciók nagyon veszélyesek energiabiztonság és energiaönellátás szempontjából is.
Olajembargó és szankciók
Érdekes volt az is, hogy nyugati diplomatákhoz hasonlóan Klus is előszeretettel említette egy lapon az orosz erőforrásokról való leválást és a diverzifikációt. A szankciós lázban égő Brüsszel miatt a politikai fősodor az orosz energiahordozókról való teljes leválást szereti emlegetni. Az utóbbi napokban azonban számos alkalommal puhítottak a retorikán, és a teljes leválás helyett a diverzifikációt emlegetik, ami kvázi többlábonállást jelent energiaellátás terén. Megjegyezzük, Szlovákia 100 százalékban függ az orosz kőolajtól, 85 százalékban az orosz gáztól.
Ezzel kapcsolatban Klus arról beszélt, hogy Szlovákia lemaradt az energiaellátás diverzifikációja terén, és nem kell feltétlenül arra gondolni, hogy az EU szakít majd az orosz energiahordozókkal, hanem a csapok elzárásáról az oroszok is dönthetnek. Szerinte a diverzifikációra azért van szükség,
“hogy ne legyünk kiszolgáltatva egy kiszámíthatatlan és megbízhatatlan kereskedelmi partnernek”.
Klus megfogalmazása szerint a mostani olajembargós tárgyalások arról szólnak, hogy függetlenebbek legyünk az orosz energiahordozóktól (valójában az EU eredeti és több tagállam tiltakozása után is változatlanul hagyott javaslata az orosz kőolaj teljes embargójáról szól).
A külügyi államtitkár a szokásos szlovák kettős beszédet alkalmazva kijelentette:
Szlovákia az embargós vitában átmeneti időszakot követel (de nem fejtette ki, milyen hosszút), nem tervezik blokkolni a hatodik szankciós csomagot (amelynek lehet, hogy nem is lesz része az olajembargó, hanem külön csomagként kezelik majd). Klus szerint azt kérték az EU-tól, hogy hagyjanak időt a technológiai átállásra és a horvátországi terminál kapacitásának bővítésére – ezek ugyanazok a feltételek, amelyekről jóval konkrétabban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter beszélt hétfőn.
“Ha ezek megvalósulnak, és ha lesznek európai garanciák, akkor Szlovákia a hatodik szankciós csomaggal egyet fog érteni. Mert ez egy reális mód arra, hogy mihamarabb megállítsuk a háború Ukrajnában”
mondta. Garanciák alatt Klus az átállás költségeihez szükséges technológiára és anyagi forrásokra utalt.
Magyarellenes töltet
Ahogy többször felhívtuk rá a figyelmet, Szlovákia azon országok közé tartozik, amelyek a legsúlyosabb következményekkel néznének szembe, ha az olajembargó Brüsszel eredeti tervei szerint valósulnának meg, ennek ellenére a szlovák politika retorikában az ellenállás legkisebb jelét sem mutatja, hanem beállt a Magyarország nyújtotta politikai szélárnyékba.
Ennek ellenére a TA3 is átvette a szlovák mainstream sajtó egyébként nyugatról származó narratíváját, miszerint egyedül Magyarország akadályozza az olajembargót (ha Szlovákia nem is vallja be, Ausztria és Bulgária nyíltan fellépett az embargó jelenlegi formája ellen). A műsorvezető ennek megfelelő irányított kérdéseket adott.
Ennek ellenére Klus nem volt támadó Budapesttel szemben. Úgy vélte, ha Magyarország is megkapja azokat a garanciákat, amelyeket Szlovákia kért, akkor nem kell aggódniuk a magyar gazdaság miatt. “Ha ezt megkapjuk, akkor Magyarországgal is meg tudunk egyezni szerintem” – tette hozzá.
Gyimesi: Orbán Viktor felelős álláspontot képvisel
Gyimesi a magyar kormány álláspontjával kapcsolatban leszögezte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök felelősségteljes álláspontot képvisel olajembargó kérdésében.
“Az orosz kőolaj azonnali leállásával a magyar gazdaság súlyos helyzetbe kerülne, ezért az által képviselt nagyon elvszerű álláspont abszolút mértékben helytálló. Ezzel mindazok, akik nemzeti érdekben gondolkodnak, egyet kell, hogy értsenek vele”
mondta. Hozátette:
“Egyértelmű tény, hogy ha az olajembargós terv abban a formában, vagy minimális változtatásokkal kerül elfogadásra, ahogy azt az Európai Bizottság javasolja, az gazdasági károkat fog okozni nekünk, az Európai Uniónak és Oroszországnak is. Ebben esetben ennek a háborúnak nem lesznek győztesei, csakis vesztesei. És én attól tartok, hogy ennek a döntésnek a költségeit végül a lakossággal fizettetnék meg”
emelte ki.
Klus ezzel szemben úgy véli, hogy Magyarország nemzeti érdeke, hogy megállapodás szülessen az EU-n belül az embargóról.
A teljes beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
