A Magyar Nemzet a csütörtökön tartandó észak-írországi választások lehetséges következményeiről közölt elemzést.
A cikk szerint először kerülhet többségbe katolikus párt az észak-írországi parlamentben azóta, hogy 1921-ben kettéosztották az Ír-szigetet, s megalakult a brit koronához tartozó Észak-Írország.
A felmérések szerint a mai parlamenti választásokon a Sinn Féin (Mi magunk) a szavazatok mintegy 26-27 százalékát fogja megszerezni, az eddigi vezető kormányerő, a protestáns Demokratikus Unionista Párt pedig 19-20 százalékos eredményre számíthat. Az Írország egyesülését támogató, a brit korona fennhatóságát elutasító nacionalista, katolikus pártok a szavazatok nagyjából 38-40 százalékára esélyesek, a Londonhoz hű, lojalista, protestáns alakulatok hasonló arányt tudhatnak maguk mögött.
Ezek az arányok visszatükrözik Észak-Írország vallási megosztottságát is: a 2011-es népszámlás során az emberek 41,6 százaléka vallotta magát protestánsnak, 40,8 százalék katolikusnak.
Ezt minden bizonnyal a 2021-es népszámlás adatai fogják alátámasztani, amelynek eredményeit idén júniusban teszik közzé – véli a szerző.
A lap szerint a Sinn Féin győzelme egyrészt azt jelentené, hogy a párt lenne a vezető ereje a belfasti kormánynak, amelynek – az észak-írországi polgárháborút lezáró 1998-as nagypénteki egyezmény értelmében – hatalommegosztáson kell alapulnia: a legnagyobb protestáns és katolikus pártoknak kell alkotniuk.
ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy a lakosság többsége pártolja az egyesítést – ezt ugyancsak a békemegállapodás teszi lehetővé. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a brit kormány északírügyi minisztere kezdeményezhetné saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kellene tartani. A Sinn Féin a napokban fel is szólította a brit és az ír kormányt, hogy a választások után határozzák meg a referendum időpontját – olvasható az elemzésben.
Ám míg az Ír Köztársaságban élők egyértelmű többsége – egy decemberi felmérés szerint 62 százalékuk – támogatná a sziget egyesítését, addig az Észak-Írországban végzett különböző közvélemény-kutatások szerint – minimális különbséggel ugyan, de – inkább a status quo fennmaradását pártolják a lakosok.
Ez a hozzáállás talán arra is visszavezethető, hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után Észak-Írország gyakorlatilag az EU vámuniójának a részese maradt: az Ír Köztársaságba továbbra is szabad az átjárás, ahogy az áruk szabad mozgása is biztosított.
A Sky News helyszíni tudósítása szerint az embereket nem is a népszavazás lehetősége foglalkoztatja leginkább, hanem az energiaárak drasztikus emelkedése.
Baloldali előretörés?
Az észak-írországi választásokkal egy időben egyébként helyhatósági választásokat is tartanak Angliában, Skóciában és Walesben. Ez lesz a legnagyobb politikai erőpróba az országban a 2019-es országos parlamenti választás óta.
– véli a szerző.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
