Egy Kijev külvárosában lévő katonai objektumra mért csapásról és egy lengyel zsoldoskülönítmény felszámolásáról tett bejelentést Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek délelőtti hadijelentésében.
Konasenkov szerint nagy hatótávolságú, tengeri indítású Kalibr rakéták mértek csapást egy katonai létesítményre Kijev Zsuljani külvárosában a Vizar gépgyárra, megsemmisítve a létesítményben a nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek, valamint hajó elleni rakéták gyártó- és javítóműhelyeit.
Az orosz szóvivő pénteken kilátásba helyezte, hogy az orosz haderő fokozni fogja a kijevi célpontokra mért rakétacsapások számát és erejét, válaszul az orosz területet ért „terrortámadásokra vagy szabotázsakciókra”.
Csütörtökön Brjanszk és Belgorod megyét is ukrán csapások érték. Konasenkov pénteken közölte, hogy egy orosz Sz-400-as rakétarendszer visszatérés közben megsemmisített egy Brjanszkot támadó Mi-8-as helikoptert. Emellett egy Szu-27-es repülőgép és nyolc drón lelövéséről, valamint a Tocska-U rakták egyik indítóállásának felszámolásáról is beszámolt.
Konasenkov szerint az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán 221 ukrán katonai célpontra, köztük 12 parancsnoki állásra, 176 erődítményre és élőerő-összpontosulásra, valamint 12 tüzérségi lőállásra mértek csapást.
Andrej Klimov orosz parlamenti képviselő, az Egységes Oroszország kormánypárt külügyi bizottságának alelnöke pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán fegyveres testületek tagjai és külföldi „zsoldosok” mellett „NATO-országok katonái” is estek orosz fogságba. Azt ígérte, hogy bírósági eljárás keretében be fogják őket mutatni, „és az egész világ meglátja, hogy mi is történt valójában”.
Alekszandr Basztrikin, a Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke egy Rosztov-na-Donuban megtartott tanácskozáson azt mondta, hogy
brit, amerikai, norvég és kanadai harcosok ellen indult eljárás.
Elmondta, hogy Ukrajnába 25 államból, köztük 21 NATO-tagországból érkeztek fegyverszállítások.
Tanúvallomásokra hivatkozva azt állította, hogy ukrán katonák és „nacionalisták” február óta erőszakkal akadályozzák Mariupol lakóit a város elhagyásban. Basztrikin szerint az utakat aláaknázták, és lőtték a távozni próbáló konvojokat, emellett katonai felszerelést telepítettek lakott területre, óvodákat, iskolákat, kórházakat használva fel fedezékként és lőállásként.
A donyecki hatóságok tájékoztatása szerint a regionális konfliktus kiéleződésének kezdete óta eltelt 58 nap alatt a Moszkva által függetlennek elismert entitás 79 lakosa vesztette életét, 310 civil, köztük 24 gyermek pedig megsebesült.
A területre ebben az időszakban az ukrán erők több mint 20 ezer lövést adtak le. A támadások következtében 2322 lakóépület, 553 polgári infrastrukturális létesítmény és 84 oktatási intézmény sérült meg – mondta.
A luhanszki szakadár hatóságok szerint a „népköztársaságban” február 18. óta 32 polgári személy vesztette életét, további 51 pedig megsebesült. Az entitást mintegy 1500 ukrán belövés érte, amelyek 526 lakóházat és 63 infrastrukturális létesítményt romboltak le vagy rongáltak meg.
Az SZK közölte, hogy a Donyec-medencében elkövetett népirtás címén újabb 15 ukrán csapatparancsnok ellen indított eljárást. Ezzel az érintettek száma 42-re emelkedett. A genocídiummal megvádolt ukrán katonai vezetők között van mások mellett
Valerij Geletej volt ukrán védelmi minisztert és Viktor Muszenko ukrán vezérkari főnök.
Valerij Fagyejev, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában „szabotázsnak” nevezte, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek a nyugtalanságot kifejező nyilatkozatokon kívül nem reagálnak az ukrán fogságba esett orosz katonák megkínzásáról készült videófelvételekre.
Az orosz belügyminisztérium pénteken közölte, hogy Moszkvában 18 napi fogva tartásra és 50 ezer rubel bírságra ítéltek egy 37 éves „neonáci” férfit, aki a metró Kijevszkaja állomásának előcsarnokában nyilvánosan bírálta az orosz fegyveres erők ukrajnai „különleges hadműveletét”, valamint náci jelszavakat kiabált és náci tetoválásait mutogatta. A tárca csütörtökön arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők call centereket hoztak létre azzal a céllal, hogy terrortámadással fenyegető hívásokat intézzenek Oroszországba.
A belügyminisztérium szerint az ukrajnai háború kirobbantása utáni első hónapban a hamis terrorfenyegetések száma megháromszorozódott és elérte a 2127-et.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
