Kétharmados többséget hozott az április 3-ai országgyűlési választás a Fidesz–KDNP-nek. A kormányerők várhatóan 135 mandátumot szereznek, az Egységben Magyarországért 56 mandátummal kell, hogy beérje, a Mi Hazánk 7 fős frakciót alakíthat és lesz egy német kisebbségi szószóló is a parlamentben. A Nézőpont Intézet vezetője elemezte az eredményeket.
Mráz Ágoston Sámuel egyetértett azzal, hogy a vasárnapi választás elemzői olvasata a siker és a kudarc. Szerinte már csak azért is „botorság” ezt megkérdőjelezni, hiszen senki sem számított ilyen mértékű kormánypárti sikerre, illetve az ellenzéki összefogás részéről ekkora vereségére.
A számokat nézve az is egyértelműen körvonalazódik, hogy a 4-8-12 évvel ezelőtti Fidesz-tábor megvan, sőt, az eredmények láttán valamelyest erősödött is, miután az eddigi 133 után most 135 parlamenti mandátumra számíthatnak a kormányerők. A Nézőpont Intézet vezetője emlékeztetett, 2018-ban 91 választókerületben győzött a Fidesz–KDNP, amik közül most is viszonylag sokat meg tudott őrizni (várhatóan 88-at), „de az összkép így is elég egyértelmű”.
Kettészakadt az ország
Vidéken szinte mindent vitt a kormányoldal, míg Budapesten továbbra is egyértelmű az ellenzéki fölény, itt csak két választókerületben áll győzelemre a Fidesz–KDNP jelöltje. Ennek alapján a szakértő úgy véli, nem túl bátor az a tézis, hogy a választási földrajz szerint „kettészakadt” az ország. Vagyis megfogalmazása szerint az ellenzéki összefogás mögötti politika gondolat kizárólag a fővárosban működött, hiszen ott növelni tudták a nyertes mandátumaik számát. „Talán túlságosan is a fővárosi politika, és politikai erőviszonyokból alakult ki az a modell, ahogyan a 2022-es választásnak nekifutottak” – magyarázta.
Ami a korábban hagyományosan Fidesz-támogatottságú, de most a kormányoldal számára elveszni látszó budai választókerületeket illeti, a Nézőpont Intézet vezetője azt mondta: már a 2018-as eredményekből is látható volt, hogy az 50 százalékos támogatottsága nincs meg ezekben a jobboldalnak. Korainak tartja ennek mély elemzését, de egészen valószínűnek tartja, hogy a társadalmi szerkezetváltás, a jólét és ezáltal az értékrendek alakulása szerepet játszik benne. Viszont Pest megye, amiről szintén az volt az előzetes vélekedés, hogy a baloldali közös lista számára elhódítható, most úgy tűnik, hogy egytől egyik a Fidesz győzelmét hozták – fűzte hozzá.
Az úgynevezett „csatatér” körzetek között talán első helyen említhető Hódmezővásárhely, ahol az ellenzék miniszterelnök-jelöltje csúnyán alulmaradt Lázár Jánossal szemben. 99 százalékos feldolgozottságnál: a Fidesz jelöltje 52,37, míg a város polgármestere 39,58 százalékon áll. Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, azzal hogy Márki-Zay Péter nem tudott egyéniben mandátumot szerezni, az országos politikai karrierje véget ért. Hiszen egy verségből következhetett volna, hogy politikai tőkét kovácsol, és egy országos mozgalom élére áll, de
– mondta. „Nem maradt egyetlen barátja sem, amit jól szimbolizált, hogy a színpadra a családjával volt kénytelen a választási estén felállni. Még a hagyományos követői sem voltak ott, akik a kampányban láthatóan vele szimpatizálva fáradoztak mellette” – fogalmazott.
Közben elhangzottak markáns nyilatkozatok: Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, meg kell tartani a hatpárti együttműködést, de hozzátette, hogy Márki-Zay Péter megbuktatta az ellenzéket. Gyurcsány Ferenc DK-elnök pedig úgy fogalmazott, „a hajó vezetését nem a legjobb kapitányra bízták”. Mráz Ágoston Sámuel mindezt úgy kommentálta: a törésvonal eddig is létezett a miniszterelnök-jelölt és a hatpárti ellenzéki koalíció között, de most egyértelműen be is következett a törés. Nagy kérdésnek tartja, hogy a hatpárti koalíció megmarad-e? Megjegyezte azt is, hogy az összefogás egyik legnagyobb vesztese a Jobbik, miközben a belőlük kivált Mi Hazánk Mozgalom sikere azt mutatja számukra, hogy lehetett volna más út. De az is tisztázásra vár a hatpárti összefogás szempontjából, hogy az LMP-frakció létre jöhet-e – mutatott rá a Nézőpont Intézet vezetője.
Az említett Mi Hazák várhatóan 7 fős frakciót alakíthat, miután az országos listákra leadott szavazatok 6,17 százalékát kapták (98,95 százalékos feldolgozottságnál). A szakértő szerint, mivel a Fidesz tovább erősödött, nem túl bátor kijelentés, hogy a mozgalom nem a kormányoldaltól vett el szavazatot, hanem nagy valószínűséggel a 2018-as Jobbik tábor egy részét, nagyjából harmadát tudta megszólítani.
Gyurcsány Ferenc győzelme
A Nézőpont Intézet vezetője a közszolgálati televízió választási műsorában – az eredmények ismerete előtt – úgy fogalmazott, hogy Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció mindenképp nyertes lehet a vasárnap éjszakának. Mráz Ágoston Sámuel érdeklődésünkre továbbra is fenntartotta álláspontját, mert mint mondta: a 2018-as DK-frakció 9 fős volt, a mostani – az előzetes számok alapján – 16 főnél állhat meg, azaz majdnem duplázni tudott. „Mindez a hatalmas ellenzéki vereség mellett relatív győzelemnek számít a DK szempontjából, az összes többi párt szomorú lehet, a Momentumot leszámítva, amely 0-ról 11 mandátumot szerzett” – fejtette ki.
Válságok és a népszavazás
A leendő kormánynak, bár erős felhatalmazással, de válságot kell majd kezelni – gondolva itt az energiaválságra, az elszabaduló inflációra, az ukrajnai háborúra vagy a pandémia utáni gondok kezelésére. A politikai szakértő ezzel kapcsolatban – utalva a gazdasági nehézségekre, a migrációs hullámra, továbbá a koronavírusra – elmondta, hogy a Fidesz–KDNP-kormányoknak permanensen válságokat kellett kezelnie 2010-től, ami meglátása szerint fontos szerepet játszhatott a mostani választási sikerükben is, miszerint a tapasztalat jelentősége megnőtt, és a választók azt láthatták, hogy az elmúlt évtized összességében az emelkedő életszínvonalról szólt, és ezért „nem akartak kísérletezni egy döntéshozatali képességében bizonytalan, összeforrottságában gyenge” ellenzéki koalícióval. Tehát a válságokban is az a kérdés, hogy egy politikai erő, ha a kormányzati felhatalmazást megkapja, akkor megteszi-e – a választók szemével nézve – az összes lehetséges és szükséges döntést – emelte ki.
Az országgyűlési választások mellett megtartott, a kormány által kezdeményezett népszavazás várhatóan viszont nem lesz érvényes. Mráz Ágoston Sámuel szerint a népszavazás politikai értelemben sikeres volt, mert a Fidesz-tábornál többen szavaztak a kormánnyal egyetértően, de közjogi értelemben valóban nem eredményes, hiszen az érvényességi küszöböt messze nem érte el. A kétharmados többség viszont lehetővé teszi, hogy ami a népszavazásban megfogalmazódott – ha nem is szó szerint –, ha szükségesnek találtatik, akkor alkotmányos védelmet kapjon – jegyezte meg a Nézőpont Intézet vezetője emlékeztetve, hogy a legutóbbi Nemzeti Konzultációban erre vonatkozólag volt is kérdés.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
