Ha Németországból hiányozna az évi százmilliárd köbméter beszállított gáz, akkor az egyúttal az európai piacról is hiányozna, és az nem csak Németországnak lesz óriási probléma. Ez láncreakciót váltana ki, Németország lenne az első dominó, a többi pedig dőlne utána – nyilatkozta Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collégium Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője az M1 Ma reggel című műsorában.
A magyarországi gázszükséglet közel 15 százalékát hazai kitermelésből tudjuk fedezni. Ezenkívül a tározóinkban is van még 1,6 milliárd köbméternyi földgáz. Pár százezer tonnányi cseppfolyósított földgáz pedig az adriai terminálból érkezik. Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collégium Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője szerint ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a szankciók miatt el kellene zárni az orosz beszerzési forrást, akkor a hazai készletek néhány hónapig még kitartanak.
Kijelentette: „pár hónapig még tudna a gazdaság működni, de utána megoldhatatlan helyzetbe kerülnénk. Azok az iparágak, amelyek a földgázt anyagában hasznosítják – mint például a vegyipar vagy a petrokémia – azonnal leállnának. Energiahiány lépne föl, hatalmas mértékű áremelkedési hullám jönne, aztán leállna a teljes gazdaság. Ez munkahelyek elvesztésével, üzembezárásokkal, termelésfelfüggesztéssel járna.”
A kutatásvezető szerint egy-két éves intenzív fejlesztési időt követően a villamos energiával önellátók lennénk. Vannak ugyanis olyan erőműveink, amelyeket fűtőolajjal is lehet táplálni. Csakhogy ezek a blokkok több éve állnak, először tehát fel kellene újítani azokat. Toldi Ottó a Mol információira hivatkozva elmondta: ahhoz is nagyjából egy-két esztendőre lenne szükség, hogy az orosz kőolaj alternatíváját megtaláljuk. A magyar finomító ugyanis az Oroszországból származó kőolaj feldolgozására lett beállítva. A technológia és a berendezés lecserélése nagyon sok pénzbe kerül.
Szerinte tavaly már csúcsot döntött az Egyesült Államokból Európába érkező cseppfolyósított földgáz mennyisége, ami elérte a 22 milliárd köbmétert. Az amerikaiak szerint ezt öt éven belül a duplájára tudják bővíteni. Csakhogy az Európai Unió importigényének még ez a megemelt mennyiség is csak a tíz százalékát adná. A második legfontosabb cseppfolyós-földgázkitermelő ország Katar, de az arab emírség jelezte, hogy nincs akkora kapacitása, amellyel Európát el tudná látni.
„Azt tanácsolták, hogy ne próbáljuk meg kiváltani az orosz földgázt, mert ekkora mennyiséget senki sem tud Európába szállítani. És azt is mondták: jó volna, hogyha a földgáznak, mint foszilis energiahordozónak a démonizálását befejeznénk, mert különben nem mernek beruházni” – hangsúlyozta Toldi Ottó.
Az ázsiai országok cseppfolyós földgáza számunkra nem elérhető. A szakértő szerint a cseppfolyós földgázra tehát csak tűzoltásképpen szabad számítani. Hozzátette azonban azt is, hogy az európai országok között létezik egy szolidaritási szerződés, amely értelmében kisegítik a bajba kerülőt.
Mint fogalmazott:„biztos vagyok abban, hogy az oroszok mielőtt megkezdték a háborút, a számukra legrosszabb forgatókönyvet is végiggondolták. Régóta készülnek arra, hogy Európával befejezik az együttműködést. Már az Északi Áramlat 2 megépítése előtt kijelentették, hogy ez lesz az utolsó, Európával közös projektjük. Ők már Ázsiára fókuszálnak.”
A szakértő szerint az oroszok Európával szemben egyértelműen pozícióelőnyben vannak. Az orosz gáz nélkül Németországban hatalmas problémák keletkeznének. A németek az európai ipar hajtómotorjai. Nagyon sok energiaintenzív iparág található országukban. Mi pedig erősen függünk a német ipar teljesítményétől. De ha Németországból hiányozna az évi százmilliárd köbméter beszállított gáz, akkor az egyúttal az egész európai piacról is hiányozna. Láncreakciót váltana ki, Németország lenne az első dominó, a többi pedig dől utána.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
